Tanfelügyeleti eljárás 2024
1. Pedagógiai folyamatok
1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.1.1.
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
Az alapdokumentumok (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, önértékelési dokumentumok, éves munkaterv) tervezetének elkészítése az intézményvezetés feladata. Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározottak szerint állapítják meg a célokat és feladatokat, és ezek szellemében készülnek el az operatív munka dokumentumai. Az iskolavezetés épít a munkaközösségeken, szakmai műhelyeken keresztül a pedagógusok munkájára a tervezés, ellenőrzés, értékelés során (SZMSZ, vezetői-, pedagógus interjú). Az intézményvezető a nevelőtestület véleményét minden fontos kérdésben kikéri a döntéshozatal előtt (vez. int.).
teljesül
1.1.2.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
A stratégiai és operatív dokumentumokban az intézményről helyzetelemzés készül, melynek összegyűjtött, elemzett és értékelt adatai alapján kerülnek meghatározásra a célok és feladatok. A Szegedi Eötvös József Gimnázium és Általános Iskola többcélú köznevelési intézményként működik. Kiemelt feladatként kezelik a kompetenciamérések eredményeinek tantestületi szintű feldolgozását, az egyéni eredmények áttekintését; ez alapján a tehetséges és a felzárkóztatásra szoruló tanulók beazonosítását (munkatervek, vez. int.). A gimnázium elsősorban Csongrád-Csanád vármegye általános iskoláiból fogad nyolcadik osztályos tanulókat.
teljesül
1.1.3.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
A munkatervekből és a beszámolókból kiderül, hogy elkészítésükben a szakmai műhelyek és az osztályfőnökök aktívan részt vesznek, az intézményvezetővel közösen szerkesztik. A pedagógusok számára egyértelműen és már a tanév elején megjelennek a feladatok, a felelősök és a határidők. A tanmeneteket a munkaközösségek tagjai összehangolják, közösen készítik; az intézményvezetés ellenőrzi azok végrehajtását (betekintés a naplóba, vez. int.).
teljesül
1.1.4.
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
A főigazgató a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányításával vezeti az intézményt, ő a felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. A fenntartóval, a Szegedi Tankerületi Központtal az együttműködés biztosított, rendszeres, napi munkakapcsolatban vannak. Az együttműködés hatékony, jól képviselik az iskola érdekeit (munkatervek, beszámolók, vez. int.).
teljesül
1.1.5.
Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.
Az intézményi önértékelés újabb ciklusa éppen lezárult. Az intézkedési tervben megjelenő fejlesztési feladatok reálisak és szükségesek. Az intézményi önértékelés elvárásrendszere, az önfejlesztési tervek, az intézkedési terv és az intézményi alapdokumentumok összehangolása folyamatos (önért. intézkedési terv).
teljesül
1.1.6.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével készül: a ped. programban megfogalmazott nevelési célok, kiemelt feladatok, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a személyiségfejlesztés, az eredmények javítása, elemzése mind megjelennek a munkatervekben. A pedagógusok vezetői irányítással, a munkaközösségeken, szakmai műhelyeken keresztül vesznek részt a feladatok, az éves munkaterv meghatározásában, a megvalósításban és a megvalósítás elemzésében (SZMSZ, munkatervek, beszámolók, pedagógus interjú, vezetői interjú).
teljesül
1.1.7.
A környezeti nevelés, fenntartható fejlődés pedagógiai programban megfogalmazott céljai megjelennek az intézmény éves tervezésében is.
A környezeti nevelés, a környezettudatosság fontossága nagy jelentőséggel bír az intézményben (munkatervek, bejárás). A Pedagógiai Programban rövid- és hosszútávú alapelveket fogalmaznak meg, hogy a fenntarthatóság tanórán és azon kívül is megjelenjen az oktatásban. Rendszeresen részt vesznek a városi, megyei illetve országos, egészség- és környezetvédelmi, fenntarthatósági témájú pályázatokon, versenyeken. Kiemelkedő sikerrel szerepelnek az MTA fenntarthatósági versenyén. Az iskola életében fontos esemény a fenntarthatósági témanap. A tanulók a különböző tantárgyak óráin is találkoznak a környezet- és a fenntartható fejlődés kérdéseivel. A szaktanárok tanmeneteikben zöld színnel jelölik azokat a témákat, melyek feldolgozása lehetőséget kínál erre, ilyen módon tudatosabban figyelnek a megvalósulásra. Az osztályfőnökök tervező munkáját óravázlattervek segítik a témában (ped. int.).
teljesül
1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
1.2.1.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Munkatervek tartalmazzák az adott tanév rendjére vonatkozó eseményeket. A továbbképzési program, a beiskolázási terv a felmerülő intézményi szükségleteknek és a pedagógusok egyéni karriertervének összehangolásával készül (munkaterv, beszámolók). Az intézményi stratégiai dokumentumok az elvártnak megfelelőek. A dokumentumok frissítése, aktualizálása folyamatos (vez. int).
teljesül
1.2.2.
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény pedagógiai programjának megfelelően készül. Tartalmazza a nevelési célokat, a feladatok megvalósításához szükséges tevékenységeket, minden esetben a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a munkaközösségek, szakmai műhelyek bevonásával készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor (munkatervek, vez. int., ped. int.).
teljesül
1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?
1.3.1.
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)
A stratégiai tervek meghatározzák az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységét. Tanévekre bontásuk az éves munkatervekben, a továbbképzési tervekben és az intézkedési tervekben jelenik meg. A kínai-magyar kéttannyelvű oktatás feltételeinek megteremtése a jelenlegi, több éves előkészítést igénylő, legnagyobb intézményi feladat.
teljesül
1.3.2.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény nevelőtestületével, a szülői munkaközösség vezetőivel, a diákönkormányzat vezetőjével az intézményi dokumentumok elkészítésében és a megvalósításban is. Az együttműködés területei, formái a pedagógiai programban részletesen megjelennek (pl. 16., 26. 115. oldal), átfogják szinte az egész intézményi életet. A pedagógiai program tartalmazza azt is, hogy bizonyos döntéseket, terveket kinek kell jóváhagyni.
teljesül
1.3.3.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Az éves munkaterv a hatályos jogszabályok figyelembevételével, az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek és eljárások tervét. A Pedagógiai Program elvárása a pedagógiai munka színvonalának növelése, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. A célok határozzák meg az eljárásokat, a módszereket (felzárkóztatás: tanulószoba korrepetálás, tehetséggondozás: tanórai differenciálás, tanórán kívüli tevékenységek, szakkörök). A pedagógiai program meghatározza az ellenőrzés/értékelés módszereit is (86. oldal).
teljesül
1.3.4.
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.
A pedagógiai programban, az intézményi elvárásrendszerben meghatározott személyiség- és közösségfejlesztési célokat, a tanulási eredmények elérésére tett erőfeszítéseket a szülők és a fenntartó is elismerik, elégedettek (szülői int., vez. int). A főigazgató több évtizede élvezi a fenntartó bizalmát.
teljesül
1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?
1.4.1.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
Az éves munkatervek és beszámolók koherensek egymással, egymásra épülnek. A beszámolókban felvetődött problémákra, pl. a bukások viszonylag nagy számának csökkentésére, a következő évi munkatervben megoldási javaslat olvasható. Az intézményi munkatervek és a szakmai műhelyek éves terveinek egymásra épülésére a szubszidiaritás elvének érvényesülése a jellemző.
teljesül
1.4.2.
A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
A tervezés során mindig figyelembe veszik az előző éves beszámolókban (intézményi beszámolók, szakmai műhelyek és osztályfőnökök beszámolói) mutatkozó erősségeket és fejlesztendőnek ítélt területeket. A hagyományok ápolása, a tanulmányi eredmények javításának igénye, a megújulási törekvések (a nyelvoktatás állandó fejlesztése: angol, kínai, szerb nyelv fontossága) befolyásolják a tervezést (vezetői interjú, beszámolók).
teljesül
1.4.3.
A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékeléshez.
Az intézményi önértékelési rendszer működtetése kiegészítő információkat ad az intézményben folyó szakmai munkáról, egyúttal visszajelzést is a pedagógusok számára az általuk végzett munkáról. Az önértékelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatták le. Az intézményi önértékelés évente vizsgált területei megjelennek az éves beszámolókban.
inkább teljesül
1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.5.1.
A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
A pedagógusok éves munkatervüket az intézményi dokumentumok megfogalmazásai alapján készítik el, kiemelt figyelmet fordítanak az oktatott tanulók és csoportok fejlesztési céljaira, feladataira. Tervező munkájuk során szem előtt tartják az intézményi és a munkaközösségi elvárásokat, valamint az általuk tanított osztályok/csoportok igényeit (helyszíni dokumentumelemzés, ped. int.). A tanmenetek az intézményi belső elvárásokra, a tanulók és tanulócsoportok fejlesztési céljaira épülnek. A tanmeneteket a pedagógusok a szakmai műhelyek vezetővel egyeztetve írják meg.
teljesül
1.5.2.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
A pedagógusok az éves tervezésben foglaltak szerint végzik munkájukat, a menet közben felmerülő eltéréseket rugalmasan kezelik (helyszíni dokumentumelemzés). Az eseti helyettesítéseket többnyire szakszerű helyettesítéssel oldják meg. A tanmenetek szerinti haladás ütemét az igazgatóhelyettes rendszeresen ellenőrzi, ha kell, beavatkozik (betekintés a naplóba, tanmenetekbe, vez. int.).
teljesül
1.5.3.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.
A pedagógusok a tanügyi dokumentumokat (tanmenetek, az elektronikus napló) gondosan vezetik, munkájukban nyomon követhető a teljes pedagógiai folyamat. Az e-Kréta-napló naprakész, az érdemjegyek száma és súlyozása megfelel a pedagógiai programnak (helyszíni dokumentumelemzés, betekintés a naplóba).
teljesül
1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
1.6.1.
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje az SZMSZ-ben rögzített (11. oldal). Az intézményben folyó pedagógiai munka ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése a főigazgató és az igazgatóhelyettesek feladata. Az ellenőrzések kiemelt területeit és ütemezését az éves munkatervek tartalmazzák. A gimnáziumban folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzést végeznek (vezetői interjú). A munkaközösség-vezetők munkaköri kötelessége a gyakori óralátogatás.
teljesül
1.6.2.
A pedagógusok digitális kompetenciáinak és digitális pedagógiai kompetenciáinak értékelése az intézményi elvárásrendszerben hangsúlyosan megjelenik.
A gimnáziumban a pedagógusok digitális kompetenciái a covid miatti online tanítás idején és azóta nagyon sokat fejlődtek, magas színvonalúak. Saját belső e-mail-rendszer működik, emellett külön google tantermet is fenntartanak a tantestület számára (ped. int., vez. int.). Elvárás, hogy ezeket a rendszereket az oktatásban résztvevő minden szereplő gyakorlottan használja, és ez meg is valósul. A szükséges IKT technológia rendelkezésre áll (bejárás, vez. int.).
teljesül
1.6.3.
Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Az SZMSZ (11. oldal) tartalmazza az ellenőrzésben résztvevőket, az ellenőrzések eszközeit, céljait. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola munkaterve tartalmazza a felelősök és az ellenőrzött területek megnevezésével. A munkaközösség-vezetők és intézmény vezetősége gyakran látogatnak tanítási órákat, részben az éves terv szerint, részben év közben felmerült igények szerint. Az intézményszintű bemutató órák száma az 50-et is meghaladhatja.
teljesül
1.6.4.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
Az intézmény az oktatási profiljának megfelelő mérési mutatókat alkalmazza. A mérés, az értékelés folyamatos. A kompetenciamérés kiértékelése folyamatosan történik, része a tanulók értékelésének is (PP, vez. int.). A próbanyelvvizsgák szintjét és eredményességét a szakmai beszámolóban foglalják össze. Az érettségi eredményeinek kiértékelése vezetőségi és munkaközösségi szinten is megtörténik (vezetői, pedagógus interjúk). A tanulók sok tanulmányi versenyen indulnak, de az OKTV-n számottevő eredmények nincsenek.
inkább teljesül
1.6.5.
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, a beszámolókban intézményi és osztályszinten is megjelennek. A kompetenciamérések összehasonlító elemzése az önértékelés része. A tanulási eredményekről a szülők és a tanulók felé a visszajelzések rendszeresek, egyértelműek (e-Kréta-betekintés). Az egymásra épülő munkatervek és az éves beszámolók tartalmazzák a mérési eredmények elemzését, a tanulási nehézségekre, problémák megoldására javaslatok születnek, amik hatására az elmúlt néhány évben észrevehetően javultak az eredmények.
teljesül
1.6.6.
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben.
A pedagógusok önértékelése és az intézmény önértékelése során fontos adatok, információk az ellenőrzési eredmények, azok felhasználásra kerülnek az önfejlesztési tervek és az intézményi fejlesztési terv elkészítésében. A továbbképzési terv is tükrözi a fejlesztendő területeket: amire az iskolának szüksége van azt támogatják, lehetőség szerint figyelembe véve az egyéni életpálya terveket is.
teljesül
1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
1.7.1.
Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelés jelenti.
Az intézményben az értékelés tervezetten és objektíven történik. Az önértékelési kérdőívek az intézményi elvárásrendszer szempontjai alapján készülnek. A vezetői, pedagógus és szülői interjúk kérdéseire adott válaszok, a kérdőívezés eredményei az értékelés alapját képezik.
teljesül
1.7.2.
Az intézményi önértékelés megvalósítását az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.
Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, a pedagógusok nagy részének bevonásával. Az intézményi önértékelési rendszer működtetésével kapcsolatos munkát folyamatosan végzik, sok pedagógus (közel 30) önértékelése történt meg, az önfejlesztési tervek elkészültek, illetve részben már meg is valósultak. Az intézményben jól működik az önértékelés rendszere (vez. int., pedagógus önértékelések, vezetői önértékelés).
teljesül
1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?
1.8.1.
Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
Az értékelés alapja a Nemzeti Alaptantervre épülő és helyi viszonyokra alkalmazott tantárgyspecifikus követelményrendszer, a tanulók adottságainak, képességeinek megismerését célozva. Vannak bemeneti méréseik magyarból és matematikából. A nyelvi sávok, csoportok kialakításához nyelvi felmérőt használnak. Fontos mérési eszközük a próbanyelvvizsga. Az intézményben működő ICDL vizsgaközpont segíti, hogy minél több tanuló a tizenkettedik osztály befejezéséig teljes ICDL vizsgát vagy emelt szintű digitális kultúra érettségi vizsgát tegyen. A mérési rendszerrel a szülők elégedettek (szülői int.).
teljesül
1.8.2.
A pedagógusok a pedagógiai programhoz illeszkedő, a tanulási eredmények értékelésére alkalmas ellenőrzési, értékelési eszközöket választanak vagy készítenek, amelyhez felhasználják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket is.
A pedagógiai program 86. oldala részletezi az értékeléssel kapcsolatos elvárásokat. Alapelv a tárgyilagosság és a sokrétűség. A Krétába különböző súllyal kerülnek be az érdemjegyek. Sor kerül szóbeli, írásbeli értékelésre, szerepel benne kiselőadás, projekt munka, házi feladat stb. Az érdemjegyek száma a heti óraszám függvényében van meghatározva (helyszíni dokumentumelemzés).
teljesül
1.8.3.
A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
Az alapdokumentumokban meghatározottak szerint a tanulókat a követelményekhez igazodóan, érdemjegyekkel értékelik. Meghatározzák a felmentések, az osztályozó- és javító vizsgák, az érettségi vizsga rendszerét, az érdemjegyek súlyozását (PP, SZMSZ). A szülői értekezletek, a tanári fogadóórák, a szülők írásbeli értesítése a digitális naplón keresztül tájékozódási lehetőséget biztosítanak a szülők számára. A tanulók tájékoztatása az értékelés után meg kell, hogy történjen.
teljesül
1.8.4.
A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.
Az intézmény alapdokumentumai nyilvánosak, a tanulók és a szülők számára is hozzáférhetők. Ezek a dokumentumok tartalmazzák a pedagógiai ellenőrzés és értékelés rendszerét és módszereit. A pedagógusok a tanév elején elkészítik és kihirdetik a tanulók értékelésének szempontjait és formáit: a: tankönyvek, a témák, az érdemjegyek megállapításának szempontjait, a témazárók várható időpontját, az egyéb számonkérési formákat, a javítás, pótlás lehetőségét (szülői interjú, ped. int.).
teljesül
1.8.5.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
Elektronikus naplóban dokumentálják a tanulói teljesítményeket, amelyet folyamatosan vezetnek, ellenőriznek. A tanulmányok alatti vizsgákról jegyzőkönyvet készítenek. Ammenyiben szükséges, a egyéni fejlesztési terveket készítenek. A visszajelzés naprakész, a pedagógiai programban előírt számú, változatos súlyú érdemjegye van a tanulóknak (helyszíni betekintés, e-Kréta).
teljesül
1.8.6.
A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
Az elektronikus napló tanuló és szülő számára egyaránt hozzáférhető, naprakész, gyors és pontos tájékoztatást biztosít. Van lehetőség személyes konzultációra is a szaktanárokkal és az osztályfőnökökkel, rendszeresek a fogadóórák. Az osztályfőnökök többsége IKT közösségi felületen keresztül is kapcsolatot tart a szülőkkel (interjúk).
teljesül
1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
1.9.1.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.
A kompetenciamérések, az intézményi mérések eredményeit a nevelőtestület vizsgálja, elemzi, része az intézményi önértékelésnek is, sőt, beépülnek a tanulók értékelésébe. A ellenőrzések során feltárt információk egy részét felhasználják az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítéséhez (beszámolók). A továbbképzési terv és a félévente sorra kerülő továbbképzési nap programja az ellenőrzések eredményeinek figyelembevételével alakul.
inkább teljesül
1.9.2.
Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.
Az év végi tantestületi értekezleteken elemzik a nevelési-oktatási eredményességet mérő információkat, az ezeket követő határozatok és intézkedések beépülnek az intézmény munkáját szabályozó dokumentumokba (beszámolók). Éves szinten elemzik az intézményben a mérési eredményeket, minden esetben a korábbi évekkel összehasonlítva. Az intézményben a törvényi és az intézményi elvárásoknak megfelelően végzik az önértékelési feladatokat, ezek eredményeit, tapasztalatait felhasználják a későbbi célok, feladatok meghatározásakor.
teljesül
1.9.3.
Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.
Különös figyelmet fordítanak a nyelvi képzésre, a tanulás támogatására, az egyéni fejlesztésre. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás nagy hangsúlyt kap (PP 12-15. oldal). Ez a tevékenység a munkatervekben a célok és feladatok között is megjelenik. A munkatervekben és az intézkedési tervekben megjelenik a terület fejlesztése.
teljesül
1.9.4.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
Az intézményben a problémák megoldása, a jó gyakorlatok, az elérhető belső és külső erőforrások feltérképezése és felhasználása alapvető gyakorlata az intézménynek. A külső kapcsolatok elsősorban a szegedi állami fenntartású gimnáziumokkal aktívak, a jó gyakorlatok megosztása is elsősorban velük történik (vez. int.). A belső tudásmegosztás színterei elsősorban a munkaközösségi megbeszélések, a nevelőtestületi értekezletek és informális szakmai beszélgetések, szakmai google tantermek. A szakmai műhelyek ezeken keresztül osztanak meg információkat: digitális tananyagokat, feladatlapokat, szakmai folyóiratok anyagait, linkjeit, előadások, konferenciák programját (ped. int).
teljesül
1. Pedagógiai folyamatok
A tevékenységek értékelése:
A stratégiai és operatív tervezés koherenciájának megvalósulása.
kiemelkedő
Az intézményi stratégiai dokumentumok és a köznevelési célok összhangjának megvalósulása.
kiemelkedő
A stratégiai tervek megvalósulásának elősegítése a tanévekre bontott éves tervek alkalmazásával.
kiemelkedő
Az éves tervek és a beszámolók összhangjának megvalósulása.
kiemelkedő
A pedagógiai folyamatok követhetők a pedagógusok és az intézmény dokumentumaiban.
kiemelkedő
Az intézményi célok elérését támogató ellenőrzési rendszer működtetése.
kiemelkedő
Az intézményi önértékelés jogszabálynak megfelelő működtetése.
kiemelkedő
A pedagógiai program alapelveivel és követelményeivel összhangban álló mérési, ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése.
kiemelkedő
Az ellenőrzés és a mérés, értékelés eredményeinek rendszeres visszacsatolása.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
Fejleszthető tevékenységet ezen a területen nem állapítottunk meg.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézmény alapdokumentumai igényesek. Az intézmény vezetése és a tantestület tagjai elkötelezettek az intézményükben tanuló diákok oktatásában, és nevelésében. Az intézmény Szeged és térsége ismert iskolája. Mind a stratégiai, mind az operatív tervek az iskolavezetés irányításával, a tantestület egészének bevonásával készülnek. A stratégiai dokumentumok a mérési eredményekre és az iskolahasználók elvárásaira épülnek, figyelemmel kísérik a fenntartó által biztosított lehetőségeket. A tanulói teljesítmények értékelése folyamatos és egységes elvek alapján történik.
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?
2.1.1.
A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).
Az éves beszámolókban részletesen megjelennek a személyiségfejlesztés eredményei: a kompetenciák fejlesztése, a tanulmányi és sportversenyek eredményei, a különböző pályázatokon elért személyes és közösségi sikerek. A szakmai műhelyek, az osztályfőnökök és a diákönkormányzat egységes szerkezeti formában elkészített éves beszámolói megjelennek az intézményi beszámolókban. A szülők az osztályfőnöki munkát eredményesnek tartják (interjú), a szaktanároktól a tanulók kellő segítséget kapnak képességfejlődéséhez. A nemzeti kultúra, a hagyományok ápolása, a tolerancia, valamint a környezettudatos, egészségtudatos magatartásra nevelés megvalósul a pedagógusok, az osztályfőnökök munkájában, a megemlékezéseken. A diákönkormányzat aktívan hozzájárul az iskolai közösség építéséhez (pl. diáknap, gólyanap/gólyahét, iskolaudvar szépítése).
teljesül
2.1.2.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.
A Pedagógiai Program a szervezeti és tanulási kultúra minden területét meghatározza. Ilyenek a helyi tanterv, a képzési formák óratervei, a tanulmányok alatti vizsgák rendje, az érettségire való felkészülés és jelentkezés rendje, a tankönyvhasználat, a közösségfejlesztés területei, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás, a diákképviselet, az egészséges életmódra nevelés rendje. Rendszeres közösségi rendezvények erősítik az intézményhez tartozás érzését. Támogató légkör veszi körül a tanulókat (szülői interjú). Az online oktatáshoz egységes platformot (google tantermeket) vezettek be, amelynek előnyeit a jelenléti oktatás során és a belső kommunikációhoz, a belső tudásmegosztáshoz is kihasználják.
teljesül
2.1.3.
A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.
A főbb tantárgyakban évente diagnosztikus méréseket végeznek (ped. interjú, beszámolók, vezetői interjú). Ezek alapján különböző haladási ütemű és szintű tanulócsoportokat alakítanak ki, a csoportok közötti átjárhatóság biztosított. A tanulói teljesítmények romlása esetén a Pedagógiai program szerint (20. oldal) kell a tanulónak csoportot váltania. A szociális képességek feltárása elsősorban osztályfőnöki feladat, az osztályban tanító tanárok megosztják tapasztalataikat (ped. interjú, osztályfőnöki beszámolók).
teljesül
2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?
2.2.1.
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.
A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli módszereket, tapasztalataikat belső továbbképzéseken, munkaközösségi megbeszéléseken, az egy osztályban tanító tanárok megbeszélésein megosztják egymással. A munkaközösségek, szakmai műhelyek tudásmegosztó felületet működtetnek (google tanterem). Gyakoriak az óralátogatások, a bemutató órák (ped. int., vez. int.). A kiemelt figyelmet igénylő tanulók szociális képességeinek fejlődését, tanulását fejlesztő pedagógus és iskolapszichológus segíti.
teljesül
2.2.2.
A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.
Vezetői-, munkaközösségi szinten értékelik a személyiség- és közösségfejlesztés eredményeit, a tapasztalatok és a korrekciós javaslatok megjelennek a munkatervekben, beszámolókban, adott esetben a pedagógusok egymás segítségét is igénybe veszik. Az intézmény kiemelt célja a tanulás támogatása és a személyiségfejlesztés (PP. 9-10. oldal).
teljesül
2.2.3.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.
Az iskola minden programja, eseményei és a fejlesztési eredmények részletesen megjelennek meg az éves beszámolókban. Minden osztályfőnök elemzi saját osztályának szociális, tanulmányi és közösségi helyzetét, fejlődését. A diákönkormányzat aktívan bekapcsolódik az intézmény programjaiba, kezdeményező szerepe van pl. a fenntarthatóság területén (szelektív hulladékgyűjtés, használt ruhák gyűjtése, udvar rendezése, fák ültetése). A DÖK beszámolója önálló része az éves intézményi beszámolóknak. A DÖK működését támogatja, erősíteni kívánja az igazgató (vez. interjú). Az iskolai programok és ünnepségek színvonalát, a tanulók korosztályához és érdeklődéséhez tervezik igazítani, a munkaközösségek javaslataival kialakítva. Az intézmény hagyományos és megemlékező eseményei a 2022-23-es tanévben megvalósultak.
teljesül
2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?
2.3.1.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
Az osztályfőnökök a tanulókról gyűjtött egyéni megfigyelési tapasztalataikat, a szakértői szakvéleményeket és javaslatokat az osztályban tanító pedagógusokkal ismertetik, ezeket közösen elemzik, és a továbbhaladási célokat meghatározzák. A munkát fejlesztő pedagógus és iskolapszichológus is segíti. Az osztályfőnökök már a beiskolázáskor felmérik a szociálisan hátrányos diákok körét. A PP. 15. oldal rögzíti a pedagógusok ezirányú feladatait. A szociálisan rászoruló tanulókat az alapítvány is támogatja.
teljesül
2.3.2.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.
Az iskolában van megbízott ifjúságvédelmi felelős, akivel az osztályfőnökök szorosan együttműködnek a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. A tanulók szociális helyzetének feltérképezése elsősorban az osztályfőnökök feladata. Közösen próbálnak számukra szociális és tanulmányi segítséget nyújtani. Kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, szükség esetén részt vesznek esetmegbeszéléseken. A tanári közösségekben rendszeres a tapasztalatcsere, a megfelelő stratégia kidolgozása (vez. int., ped. int.).
teljesül
2.3.3.
Az intézmény támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Stb.
A felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra lehetőséget biztosítanak, ezeket a pedagógusok és a tanulók ki is használják pl.: tanulószoba. A tanulók eredményességét pszichológus, fejlesztőpedagógus is segíti. A pedagógusok javaslatai alapján fejlesztő foglalkozásokat tartanak (pl. SNI-seknek) és van külön nyelvvizsga és ICDL vizsga felkészítés (önértékelési jegyzőkönyv). Ha a hátrányos helyzet anyagi eredetű, keresik a szociális segítséget a megoldás érdekében, szükség esetén az iskolai alapítvány is támogatást nyújthat.
teljesül
2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
2.4.1.
Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.
Az otthoni tanulás esetében a feladatok jellege, minősége alkalmas az önálló tanulásra, felkészülésre (PP, szülői int.). A hiányzó diákoknak egyéni haladási ütem megbeszélésével segítenek pótolni, a tananyagot online felületre is feltöltik (ped. int., vez. int.). Havi rendszerességgel digitálisan elkészítendő, az értékelés részét képező házi feladatot is kapnak (PP. 22. oldal, ped. int.). A Pedagógiai Program részletesen tartalmazza a módszereket, eljárásokat.
teljesül
2.4.2.
Az intézmény támogatja a digitális technológia alkalmazását a személyre szabott nevelés-oktatás érdekében, amely figyelembe veszi a tanulók egyéni tanulási igényeit.
A digitális technológiák alkalmazása mindennapos része az iskolai munkának (ped. int, bejárás, vez. int.). A pedagógusok és a tanulók kommunikációja jelentős részben IKT-eszközökkel történik. A pedagógusok közül többen digitális tananyagot is fejlesztenek. A házi feladatok egy részét kötelező online elkészíteni és beküldeni. Az iskola segíti a tanulókat abban, hogy a 12. évfolyamra sikeres ICDL-vizsgát tegyenek.
teljesül
2.4.3.
Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.
A felzárkóztatásra, tehetséggondozásra lehetőséget biztosítanak (tanulószoba, szakkörök, érettségi felkészítő és fakultációs csoportok). A tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók száma viszonylag csekély, néhány százalék, utazó gyógypedagógus is foglalkozik velük hetente egyszer (vez. int.). A gyengén vagy alulteljesítő, lemorzsolódás veszélyével fenyegetett tanulók száma, a bukások száma - bár ingadozást mutat - viszonylag magas (beszámolók).
inkább teljesül
2.4.4.
A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.
Az önálló tanuláshoz a tananyagokat, a tanulási eszközöket, a feladatlapokat a Google tanterem felületen megosztják a tanulókkal. Arra törekednek, hogy a tanulók képessé váljanak az önálló ismeretszerzésre és fejlődjön bennük az önművelés igénye is (ped. int., beszámolók).
teljesül
2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.5.1.
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
Az éves munkatervekben és a beszámolókban szerepel a környezeti neveléshez, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Az intézményben DÖK-kezdeményezésre megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A tanulók kiemelkedő sikerrel vesznek részt a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos országos csapatversenyeken (pl. MTA versenye). A fenntarthatósági témahét változatos programjai megjelennek a beszámolókban (pl. 88. oldal, 2021/2022. tanév).
teljesül
2.5.2.
A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
Az egészséges és környezettudatos életmód lassan beépül a tanulók mindennapjaiba (PP, munkatervek). Közösen, a DÖK kezdeményezésére, szelektíven gyűjtik az intézmény környezetében előforduló szemetet, a tanulók családjait is bevonják a használt ruhák gyűjtésébe. Az iskola épülete, a helyiségek, az udvar mindenütt tiszta, rendezett. A tanulók faültetést kezdeményeztek (vez. int., bejárás).
teljesül
2.5.3.
Az intézményben a tanulóknak lehetőségük van arra, hogy nemcsak tanórákon, hanem egyéb nem tanórai keretek között is foglalkozhassanak a fenntartható fejlődés kérdéseivel.
A fenntarthatósági témahét gazdag programot kínál a tanulóknak (beszámolók). A Magyar Tudományos Akadémia Alumni Program országos versenyének feladatait sikeresen oldják meg. A szakmai műhelyek támogatásával óratervvázlat-bank áll az osztályfőnökök rendelkezésére (PP 27. oldal).
teljesül
2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?
2.6.1.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.
Az éves munkatervek tartalmazzák a tervezett közösségi programokat, rendezvényeket. Közös tevékenységeket, kirándulásokat szerveznek (pl. osztálykirándulások, kiállítások, múzeumlátogatások, Parlament megtekintése, kínai hagyományok megismerése) (szülői int., vez. int., beszámolók, munkatervek). Az iskolai közösség hagyományait ápolják (pl. szalagavató). A történelmi megemlékezések, a tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek, osztálykirándulások, közösségi programok, a Diákönkormányzat tervezett programjai fejlesztik a közösségi összetartozást.
teljesül
2.6.2.
A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.
A pedagógiai program a pedagógus számára kötelező feladatként írja elő, hogy a közösségfejlesztés eszközeit ismerje és alkalmazza, valamint követendő személyes példát is mutasson a tanulóknak (PP 11. oldal). A közösségfejlesztés feladatait és sikerkritériumait a PP 78-79. oldala tartalmazza. A szülők szerint a közösségfejlesztés terén az iskola sikeres (szülői int.).
teljesül
2.6.3.
A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
A beszámolók részletes információkat tartalmaznak a megvalósítás eredményeiről. Minden osztályfőnök összefoglalja saját osztályának fejlődését, eredményeit, eseményeit, problémáit. Az osztályfőnöki beszámolók egységes formátumban, így könnyen áttekinthetően és összehasonlíthatóan készülnek. Minden intézményi beszámolóban megjelenik a diákönkormányzat tevékenysége is. A beszámolók elemzik az intézmény belső szervezeti-működési rendjét.
teljesül
2.6.4.
Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.
A folyamatos információcserét levelezőlisták, facebook-csoportok, közös drive-felület (osztályonkénti google tanterem) is biztosítják. Az intézmény belső kapcsolattartási rendje az SZMSZ 12-18. oldalán részletesen szabályozott (belső és külső kapcsolatok, vezetők, alkalmazottak, tanulók, diákönkormányzat). Az írásbeli kapcsolattartás jellemző módja a belső és külső hálózaton történő elektronikus levelezés és a tanári google tanterem. Legalább havonta egyszer tantestületi értekezletet tartanak.
teljesül
2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?
2.7.1.
Közösségi programokat szervez az intézmény.
Az éves munkatervekben, beszámolókban szerepel: szalagavató, gólyanap, hangversenylátogatás, fotókiállítás, múzeumlátogatások, Parlament-látogatás, évfolyamkirándulás, iskolai megemlékezések, témahetek, egyéni és csapatversenyek (munkaterv 2022/2023). Az osztályfőnöki beszámolókban osztálykirándulások, csapatépítő programok, drámapedagógiai foglalkozások is megjelennek (beszámoló 2022/2023).
teljesül
2.7.2.
Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat szervezésében került sor a gólyanapra, papírgyűjtésre, használt ruhák gyűjtésére, Diáknapra, a Tavaszi Fesztiválra (beszámolók, bejárás).
teljesül
2.7.3.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
A szülők képviselői közreműködnek az intézmény közösségi rendezvényeinek szervezésében. Évente kétszer tartanak osztály szülői értekezletet. A szülőknek van lehetősége saját közösségük alakítására, fejlesztésére (szülői interjú). A szülőkkel való kapcsolattartás, az együttműködés elveit és gyakorlatát a pedagógiai program szabályozza (PP 78-83. oldal).
inkább teljesül
2.7.4.
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
Az iskolavezetés folyamatos kapcsolatot tart fenn a Szülői szervezet vezetőivel. Rendszeresek a szülői értekezletek, a fogadóórák (PP-ben rögzített gyakoriság). A szülők bevonásának rendezik meg a szalagavatót, a szóbeli érettségiket, esetenként iskolai ünnepségeket (int. önért., szülői int.). A tanulók bevonása elsősorban a diákönkormányzaton keresztül történik. A tanulókat érintő kérdésekben kikérik véleményüket, esetenként önálló javaslatokat is tesznek (pl. szelektív hulladékgyűjtés).
inkább teljesül
2.7.5.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
A szülők képviselői elégedettségüket fejezték ki a tanulók, szülők bevonásával kapcsolatban. A tanulók és a szülők kezdeményezéseit az intézmény vezetése támogatja (szülői int., vez. int.).
inkább teljesül
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
A tevékenységek értékelése:
A pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelő személyiségfejlesztési feladatok megvalósulása.
fejleszthető
A tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése és nyomon követhetőségének megvalósulása.
kiemelkedő
A tanulók szociális hátrányainak enyhítésére kidolgozott rendszer működtetése.
megfelelő
A pedagógiai programmal összhangban lévő önálló tanulástámogatási gyakorlat megvalósítása.
kiemelkedő
A pedagógiai programmal összhangban álló egészséges és környezettudatos életmódra nevelés támogatása.
kiemelkedő
A pedagógiai programban megfogalmazott közösségfejlesztési feladatokkal összhangban lévő tanulói együttműködés támogatása.
kiemelkedő
A több szinten és eredményesen szerveződő közösségépítő programok megvalósulása.
megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
A tanulók tanulmányi eredményeinek, a kompetenciamérések eredményeinek javítása, a bukások számának csökkentése, a tanulók motiváltságának fokozása.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézmény fontos feladatának tartja a tanulási-tanítási folyamat során a személyiség- és közösségfejlesztés kereteinek biztosítását. Az iskolát támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi. A Diákönkormányzat által szervezett programok nagymértékben erősítik a közösséghez tartozást. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata, az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés kidolgozott, működő rendszere.
3. Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények
3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
Az intézmény kiemelt pedagógiai feladata az oktatás színvonalának eredményekben megmutatkozó növelése. A nyelvoktatásban arra törekednek, hogy a gimnázium befejezéséig minél több tanuló középfokú nyelvvizsgát vagy emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát tegyen, a digitális kultúra terén pedig arra, hogy a tizenkettedik osztály befejezéséig teljes ICDL vizsgát vagy emelt szintű digitális kultúra érettségi vizsgát tegyenek. Az intézmény a Szegedi Tankerületi Központ és az SZTE együttműködési megállapodása alapján az SZTE Konfuciusz Intézetéhez rendelt Konfuciusz Tanteremként működik. A másik kiemelt cél felkészíteni tanulóikat a kétszintű érettségire és tehetségük, képességeik szerint az egyetemi vagy főiskolai szintű továbbtanulásra, illetve az érettségire épülő szakképzésbe való bekapcsolódásra.
teljesül
3.1.2.
Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.
Az intézmény legfontosabb partnerei: a fenntartó Szegedi Tankerületi Központ, Ágota Kulturális Centrum, az iskolát támogató alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Konfuciusz Intézet, a szegedi állami fenntartású gimnáziumok, a Dugonics Társaság, a kistérségi általános iskolák (PP-ban felsorolva, vez. int.). A külső partnerekkel kapcsolatos tevékenységek az SZMSZ-ben és azok felelősei olvashatók minden munkatervben.
teljesül
3.1.3.
Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, vármegyei szint, tankerületi szint, települési szint, érettségi vizsga eredmények, egyéb vizsgaeredmények, továbbtanulási mutatók, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók stb.
Az eredmények nyilvántartása és összegzése, a levonható következtetések megállapítása elsősorban az iskolavezetés és a szakmai műhelyek feladata. Az intézmény végzős diákjainak 90 % -a tovább folytatja tanulmányait, sokan a felsőoktatást, sokan az érettségi utáni szakképzést választják. A középszintű - sok esetben előrehozott - érettségi eredmények jók, különösen nyelvekből (ped. int., vez. int., beszámolók). A lemorzsolódási mutatók javítása intézményszintű törekvés.
teljesül
3.1.4.
Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.
A kompetenciaméréseken matematikából és szövegértésből elmaradnak az eredmények az elvárttól, azaz a négyévfolyamos gimnáziumok országos átlagától, bár az utóbbi években kismértékű javulást mutatkozik. A szövegértés eredményei általában kicsit jobbak a matematika eredményeknél, a természettudományok terén viszont rendre országos és a négyévfolyamos gimnáziumok átlaga feletti eredményt értek el. Az eredmények javítása érdekében szakértővel is konzultáltak, a mérési eredményeket pedig motiváló céllal a tanulók értékelésének részévé tették (vez. int.)
inkább teljesül
3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?
3.2.1.
Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
A tanulók nyelvtanulása sikeresnek mondható. Sokan előrehozott érettségit tesznek, elsősorban angolból. A kínai nyelv tanulása/tanítása sikertörténet, egyre népszerűbb, és perspektívát kínál az intézménynek. Nagy számban ICDL (korábban ECDL) vizsgát, sokan érettségiznek digitális kultúrából (ped. int., vez. int., beszámolók). A kompetencia mérések eredményének javítása érdekében külső szakértő segítségét kérték (vezetői interjú).
inkább teljesül
3.2.2.
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (az emelt- és középszintű érettségi tantárgyak aránya, eredményei, versenyeredmények, felvételi eredmények stb.).
Az angol érettségi eredmények átlaga az elmúlt években kiemelkedően jó, 4,6-5,0 volt. Emelt szintű érettségit is jellemzően angolból vállalnak a tanulók. A tanév közben gyengén teljesítők, sokat rontók számára a szaktanár az osztályfőnökkel közösen felzárkóztatási tervet készít. Akadnak olyan esetek, amikor a szülővel való együttműködés ezen a téren nem zökkenőmentes (ped. int.).
teljesül
3.2.3.
Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
Nagyon jól működő szakmai műhelyek, szakmai munkaközösségek vannak az iskolában. Az egy osztályban tanítók is konzultálnak, segítik egymást. Az érettségi eredményekhez, a kompetenciamérés eredményeihez, a felvételi eredményekhez a munkatársak többsége hozzájárul, a kiemelkedő versenyeredmények viszonylag kevés számú pedagógushoz köthetők. Az intézmény vezetője igyekszik az egyenletes terhelés megvalósítására (a munkatervekben a feladatokhoz felelősök és határidők is szerepelnek, az éves beszámolókban megjelenik a megvalósítás értékelése).
teljesül
3.2.4.
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.
A Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetével közösen szervezik meg minden évben A Kínai Nyelv Napját, konferenciát tartanak a kínai nyelv oktatásáról. A kínai nyelv oktatásának fejlesztése, népszerűsítése érdekében végzett munkáért a Konfuciusz Intézet Konfuciusz-díjat adományozott az intézménynek (vez. interjú, bejárás).
inkább teljesül
3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.3.1.
Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
A kompetenciamérés eredményei beépülnek a tanulói értékelésbe. Ezeket az eredményeket rendszeresen elemzik, értékelik és a tapasztalatokat a helyi tantervben felhasználják. A 10 éve alkalmazott próbanyelvvizsga-rendszer belső kompetenciamérésként működik, eredménye beépül a tanulói értékelésbe (ped. intejúk). A tanév végi beszámolókban megjelennek az iskola, az egyes osztályok, sőt sok kiemelt figyelmet igénylő tanuló eredményei, valamint az érettségi eredmények, a kiemelkedő versenyeredmények, pályázati eredmények. Az iskola honlapján folyamatos a versenyeredmények, pályázatok megjelenítése. Az egyes tanulók érdemjegyei a Kréta-naplóban rendszeresen, megfelelő számban és súlyozva jelennek meg (helyszíni megtekintése).
teljesül
3.3.2.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.
Az egész iskolát érintő eredmények elemzése többnyire a főigazgató valamint a szakmai műhelyek, munkaközösségek vezetőinek beszámolóiban jelennek meg az év végi beszámolókban és a havi rendszerességgel tartott nevelőtestületi értekezleteken. A szakmai tanulságok levonása a tantestület illetve az iskolavezetés részéről megtörténik (év végi beszámolók, vez. és ped. interjúk). Néhány eredmény a közelmúltból: Kazinczy verseny országos II. helyezés, Kézilabda Diákolimpia országos döntő IV. helyezés, nyelvvizsgák számának növekedése, emelt érettségi vizsgák eredményessége (beszámolók). A tantestület az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása után a szükséges korrekciókat elvégzi (pl. bukások számának csökkentése, beszámolók, interjúk).
inkább teljesül
3.3.3.
A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.
Az intézményi önértékelési eljárásban a kompetenciamérések részletes összehasonlító elemzésére sor került, része a jegyzőkönyvnek. A többi terület eredményei is megjelennek, de elemzésük elmarad. A teljeskörű, részletes összegzés és elemzések elsősorban az év végi beszámolóban jelennek meg (önért. jegyzőkönyv, beszámolók). interjú).
inkább teljesül
3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
3.4.1.
A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
A tanulókövetés az osztályfőnök feladata, aki az adatokat továbbítja a főigazgatónak. A tanulók további tanulási útjának nyomonkövetésére nincs kidolgozott eljárásrend (vez. int.). Számos öregdiákkal szoros kapcsolatot tartanak, akik vissza-visszatérnek az intézménybe, például pályaorientációs napon beszámolnak egyetemi tanulmányaikról, pályájukról.
inkább nem teljesül
3.4.2.
A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
Mivel a tanulókövetés nem általános és nincs kialakult rendje, a tanulók további eredményeit nem lehet teljeskörűnek és megalapozottnak tekinteni, így a pedagógiai munka fejlesztésére korlátozottan alkalmazható (vez. int.).
inkább nem teljesül
3. Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények
A tevékenységek értékelése:
Az eredményességi mutatók nyilvántartása, az eredmények rendszeres elemzése és azok visszacsatolásának megvalósulása.
megfelelő
A kiemelt nevelési és oktatási célok elvárásainak megfelelő eredmények teljesülése.
kiemelkedő
A belső és külső mérési eredmények intézményi szintű közös elemzése, a szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása.
megfelelő
Kidolgozott és gyakorlatban működő a tanulók tanulási útjának követése.
fejleszthető
Fejleszthető tevékenységek:
Kidolgozott és gyakorlatban működő eljárás a tanulók további tanulói útjának követésére, az információk visszacsatolására..
Kiemelkedő tevékenységek:
A kiemelt nevelési és oktatási céloknak, elsősorban a nyelvtanulás és a digitális kultúra terén megfogalmazott elvárásoknak megfelelő eredmények teljesülése, az eredmények elemzése és visszacsatolása.
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
4.1.1.
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző, (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége.
A szakmai pedagóguscsoportok elsősorban a végzett feladatok alapján jönnek létre: tantárgycsoportonként létrejött szakmai munkaközösségek, szakmai műhelyek (6 műhely), az egy osztályban tanítók csoportja, munkacsoportok - az egyes rendezvények, feladatok megvalósítására (PP, SZMSZ). Fő tevékenységeik: a nevelés/oktatás elveinek egységessé tétele, szakmai segítség nyújtása, tankönyvhasználat és tanmenet egyeztetése, rendezvények megvalósítása, a munkamegosztás egyenletesebbé tétele, szakmai információk megosztása, belső továbbképzések szervezése, a tanulók továbbhaladásával, felzárkóztatásával, fejlesztésével kapcsolatos döntések és tervek létrehozása, új kollégák mentorálása (ped. interjú, PP).
teljesül
4.1.2.
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.
A szakmai csoportok saját munkatervük alapján végzik tevékenységüket. A szakmai munkaközösségek munkatervük alapján tesznek javaslatot az intézmény éves munkatervére, illetve készítik el év végi beszámolóikat. A munkatervek, éves beszámolók meghatározzák a különböző munkaközösségek konkrét feladatait, melyekben ha szükséges, összehangolják tevékenységeiket az intézményi célok érdekében. A szakmai csoportok felelnek a szakmai munka színvonaláért, a tantárgyi tartalom fejlesztéséért, a módszertani fejlesztésért, a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztésének megszervezéséért, háziversenyek szervezéséért, a mentorálásért, szertárfejlesztésért (ped. int. PP, SZMSZ 8. oldal).
teljesül
4.1.3.
A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
Az SZMSZ részletesen tisztázza a jog-és hatásköröket, minden munkaterületre, a teljes tevékenységre kiterjedő munkaköri leírásokat is tartalmaz. SZMSZ-ben rögzített a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Az intézmény vezetői, a munkaközösség-vezetők az ellenőrzési tervnek megfelelően részt vesznek az ellenőrzésben (munkatervek). Félévente beszámolnak az elvégzett feladatokról a főigazgatónak (ped. int.).
teljesül
4.1.4.
Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.
A szakmai közösségek elsősorban a vezetőiken keresztül működnek együtt. A munkaközösségvezetők szoros, mindennapos kapcsolatban állnak az intézményvezetéssel. A munkatervek, beszámolók az aktuális feladatokat, felelősöket és határidőket rögzítik. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok is szerveződnek (rendezvények, ünnepek, hagyományteremtő programok). Az iskolai rendezvényeket, ünnepségeket egy vagy néhány osztály szervezi, osztályfőnökeik vezetésével. A csoportok közötti együttműködés elsősorban az intézmény egészét érintő területeken valósul meg, a tantárgyspecifikus területeken az együttműködés nem szervezetten is zajlik. Az SZMSZ tisztázza a pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének szempontjait, elveit, rendjét.
teljesül
4.1.5.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
Az intézmény vezetése az intézmény céljainak elérése érdekében, az operatív tervezés során támaszkodik az együttműködő csoportok munkájára (munkatervek, beszámolók). Az intézményi munkatervek és a munkaközösségek éves terveinek egymásra épülésére is a szubszidiaritás elvének érvényesülése a jellemző. Az intézményi munkatervekben megjelenő feladatok felelősei a munkaközösségek terveinek megfelelően kerülnek kijelölésre (beszámolók).
teljesül
4.1.6.
A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.
Az SZMSZ tisztázza az értékelési elveket, a pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjait, rendjét. A munkaközösség-vezetők feladata a tantárgyfelosztás előkészítése, a tanmenetek elfogadása, óralátogatások a pedagógiai szakmai munka ellenőrzésére. Az ellenőrzés rendje, ütemezése, területei megjelennek a munkatervekben. Rendszeresen ellenőrzik a belső adminisztrációt, ez látható az e-naplóban is.
teljesül
4.1.7.
A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
A pedagógusok kellően kezdeményezők, együttműködnek a pedagógiai-szakmai munkát segítő szakemberekkel, az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógussal, a könyvtárossal, a szakszolgálat szakembereivel (ped. interjú, vez. interjú). Az újításokra, innovációkra fogékonyak, a tantestületi légkör támogató (ped. interjú).
teljesül
4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.2.1.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
A tudásmegosztás több csatornán működik az iskolában. A szakmai digitális anyagokat a google tanterembe töltik fel. Gyakoriak a szóbeli konzultációk, havi rendszerességgel megbeszéléseket tartanak. Az intézményi szakmai műhelyek (melyek a két tagintézmény szakmai munkaközösségeit fogják össze) félévente belső továbbképzéseket szerveznek. A mesterpedagógusok beszámolnak a programjuk megvalósításáról (vez. int.). Az intézményi innovációknál, ünnepeknél, programoknál, a tanulásszervezés egyéb területein is érzékelhető az intézményi szintű együttműködés szándéka megvalósulása (SZMSZ, Pedagógiai Program, munkatervek, beszámolók).
teljesül
4.2.2.
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
Minden munkaközösségben igény van az innovációra oktatási és nevelési területen egyaránt. A belső továbbképzésekre félévente kerül sor, intézményi szinten (munkatervek, interjúk). A pedagógusok megosztják egymással szakmai anyagaikat, többen digitális tananyagot is fejlesztenek. A jó gyakorlatokat elsősorban intézményen belül osztják meg egymással, de szakmai kapcsolatot tartanak fenn négy állami fenntartású gimnáziummal is (vez. int.). Az intézményben működő pedagógiai szakmai műhelyek tanmenet-ajánlásokat készítenek valamennyi tantárgy tanításához. Óratervvázlatokat kínálnak az osztályfőnöki munka támogatására is (PP 27. oldal).
teljesül
4.2.3.
A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
Az intézményi továbbképzési napokon túl különféle témákban témaheteket tartanak az éves munkatervnek megfelelően, a munkaközösségek koordinálásával. Intézményi szakmai műhelyek a következő hat területen működnek: magyar nyelv és irodalom, matematika, informatika, idegen nyelvek, ember és társadalom, művészetek, ember a természetben, földünk és környezetünk (beszámoló). A szakmai műhelyek évente több mint ötven bemutató órát tartanak, amit később megbeszélnek elemeznek.
teljesül
4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?
4.3.1.
Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
A belső szakmai levelezésre saját belső e-mail-rendszer működik. A szakmai anyagok közzétételére google-tantermet is fenntartanak a tantestület és az egyes csoportok számára. A tanári szobában és a folyosókon is hirdetőtáblák vannak az aktuális információk papíralapú közlésére. Rendszeresek az értekezletek (havonta), szükség esetén rendkívüli értekezletet is tartanak (vez. int., ped. int.) A szülőkkel és a tanulókkal google tantermeken és különböző közösségi felületeken, az e-Krétán, a honlapon keresztül folyik a kommunikáció. A pedagógiai programnak megfelelő gyakorisággal szülői értekezletekre és fogadóórákra kerül sor.
teljesül
4.3.2.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
A tanulókkal való kommunikáció eszközei az email, a közösségi média-felületek, a faliújság, a rendszeresen frissített honlap, a diákközgyűlés. A tanulmányi eredmények, érdemjegyek, a hiányzások nyilvántartása és igazolása naprakész (Kréta helyszíni betekintés). Az intézmény vezetősége heti rendszerességgel igazgatótanácsi értekezlet tart (vezetői interjú). Hetente tartanak vezetői értekezletet, amelyeken a tagintézményvezető, a helyettese és a munkaközösség-vezetők vesznek részt. Az információáramlás nyílt, minden formára kiterjedő a nevelés-oktatás minden partnere számára.
teljesül
4.3.3.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
Saját belső e-mail rendszert használnak. Az egyes csoportok google tantermet is fenntartanak, pl. a tantestület, a munkaközösségek, az osztályok számára. Ezeken keresztül a tantestület tagjai, valamint az intézményvezetés is üzenhet egymásnak. A tanári szobában és folyosókon papíralapú hirdetőtáblák is vannak az aktuális információk közlésére. Rendszeresen, de akár szükség esetén is értekezletet tartanak (vezetői interjú, ped. int.).
teljesül
4.3.4.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
Az információáramlás nyílt, többcsatornás. Az intézmény munkatársai számára alapvetően biztosított a munkájukhoz szükséges információ, Az információk hatékony és egyértelmű információ átadása és átvétele a partnerek, a munkatársak számára biztosított (ped. int.).
teljesül
4.3.5.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
Minden hónap utolsó hétfőjén tantestületi értekezletet tartanak, de szükség szerint rendkívüli értekezletek is vannak, vagy akár egy-egy nagyszünetben is lehetnek fontos és rövid megbeszélések. Havonta találkoznak a tagintézmények pedagógusai is (vezetői interjú).
teljesül
4.3.6.
A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
A pedagógiai munka belső ellenőrzését a tagintézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint a tagintézmény vezetője és helyettesei végzik, a helyi és intézményi szakmai munkaközösségek vezetői segítik (SZMSZ). A munka értékelése folyamatos. Az óralátogatások tapasztalatait azonnal megbeszélik. Az intézményi önértékelés kissé akadozva, de széles körben zajlik (vez. int.). A tanulmányi eredményeket a vezetők, a pedagógusok folyamatosan követik, az eredményeket rendszeresen elemzik (év végi beszámolók, statisztikák, kompetenciamérés eredményei, egyéb tanulmányi versenyek eredményei és tapasztalatai). A pedagógusok munkájukról az óralátogatások, a belső önértékelések, a minősítések után kapnak visszajelzést (pedagógus int., vezetői int.).
teljesül
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A tevékenységek értékelése:
A pedagógusok többszintű együttműködésének és szakmai munkájuk intézményi célokkal összhangban történő megvalósulása.
kiemelkedő
Rendszeres, magas színvonalú belső tudásmegosztás.
kiemelkedő
Folyamatos és hatékony, több csatornán működő kommunikációs rendszer működése.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
A belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terén fejleszthető tevékenységet nem tártunk fel.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok folyamatosan együttműködnek. A pedagógusok többszintű együttműködése és szakmai munkájuk intézményi célokkal összhangban történő megvalósulása teljesül. A nevelő-oktató munka hatékonyságát segítő kétirányú, többcsatornás és nyílt az információáramlás. A belső tudásmegosztás jól működik.
5. Az intézmény külső kapcsolatai
5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
5.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
A pedagógiai program (83. oldal) és az SZMSZ (15. oldal) felsorolja a legfontosabb külső partnereket. Ezek közé tartoznak a Szegedi Tankerületi Központ, az Ágota Kulturális Centrum, az iskolát támogató alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem, A Konfuciusz Intézet, az állami fenntartású szegedi gimnáziumok, a Dugonics Társaság (vez. int., PP). Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, a pedagógiai szakszolgálatokkal és pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. A közösségi szolgálat teljesítéséhez közel 100 külső partnerrel kötöttek együttműködési megállapodást.
teljesül
5.1.2.
A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
A munkatervek, beszámolók, az SZMSZ, a Ped. Program, az iskola honlapja is tartalmazza a külső partnerek körét, így azokat minden munkavállaló ismerheti. A főigazgató vagy megbízottja illetve a különböző munkaközösségek tartják a kapcsolatot a külső szervezetekkel, partnerekkel (interjúk).
teljesül
5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
5.2.1.
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
A partnerekkel kapcsolatos tevékenységerők minden esetben tartalomleírás is rendelkezik, amelyet részben a pedagógiai programban (4., 14., 82. oldal, 1/E melléklet), részben az SZMSZ-ben (14.oldal) találhatunk meg. A leírásokban megjelenik pl. a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának idegen nyelvi tanszékeivel, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszékével, a Konfuciusz Intézettel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel fenntartott kapcsolatok tartalomleírása.
teljesül
5.2.2.
Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.
A fenntartóval való együttműködés harmonikus (vezetői int.). A partnerekkel a kapcsolattartás jellemző formája az együttműködési megállapodást érintő kérdésekben írásbeli, míg a mindennapi képzés aktuális ügyeiben jellemzően szóbeli, alkalomszerű, illetve konkrét feladathoz kapcsolódó. Az egyeztetés a konkrét feladathoz kapcsolódóan, az abban érintett partnerekkel zajlik (SZMSZ, vezetői interjú). Az intézményi tervek, intézményi dokumentumok módosítása a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezésével, jóváhagyásával történik (vez. int., ped. int., PP).
teljesül
5.2.3.
Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
A tankerület és a kiemelt partnerek, pl. Konfuciusz Intézet esetében az információcsere jobbára írásbeli, hivatalos formában történik. A szülői képviselettel a kapcsolat formája írásbeli és jelentős mértékben szóbeli formában valósul meg. A partnerek elégedettségének megismerése jellemzően szóbeli, esetenként írásbeli kérdőívezés formájában történik (vez. int., szülői int.).
inkább teljesül
5.2.4.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
A 2023. évi XXV. törvénynek megfelelően új, részletesen kidolgozott panaszkezelési szabályzatot alakítottak ki, amely az SZMSZ 12. melléklete.
teljesül
5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.3.1.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
Az intézmény honlapján megjelenő dokumentumok alapján megállapítható, hogy tájékoztatási kötelességének ezt a nyilvános fórumot is használja az intézmény. Az intézményi dokumentumok széles köre, a kötelező dokumentumok mind megtalálhatók itt. A Tankerület felé a tájékoztatás a jogszabálynak megfelelő. Az intézmény vezetői, a pedagógusok kihasználják az e-Kréta adta kapcsolattartási lehetőségeket, a szülőknek gyakran személyes tájékoztatást is adnak (interjúk, honlap, közzétételi lista). A kapcsolattartás jellemző formája az együttműködési megállapodást érintő kérdésekben írásbeli, míg a mindennapi aktuális ügyekben jellemzően szóbeli.
inkább teljesül
5.3.2.
Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Az információátadás elsősorban digitális és szóbeli formában történik. A szülők a tanulók eredményeiről naprakészen értesülhetnek az e-naplón keresztül (helyszíni betekintés). A szülői értekezletek rendszeresek, a fogadóórákra egyéni igény szerint is sor kerülhet (munkatervek). Az osztályfőnökök különböző közösségi felületeken (pl. Messengeren) saját csoport-felületeket hoznak létre. A fenntartóval rendszeres, napi munkakapcsolat van, a kapcsolattartás írásbeli, szóbeli és digitális eszközökkel is történik. A Gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot írásban tájékoztatják, a kollégiummal szükség esetén személyesen, telefonon, vagy infokommunikációs eszközökön keresztül tartják a kapcsolatot (vez. int.).
teljesül
5.3.3.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
Kölcsönösen tájékoztatják egymást az intézmény és a külső partnerek, de a visszacsatolás szervezett és rendszeres formája nem minden partner esetében lett kialakítva (inkább csak a fenntartó, az egyetemek, a diákok és a szülők esetében). Az osztályfőnöki munkaközösség és az osztályfőnökök folyamatosan tartják a kapcsolatot a kollégiumokkal és minden, a diákok előmenetelét és életkörülményeit érintő kérdésben konzultálnak. Önértékelés keretein belül mérik a partnerekkel való együttműködés hatékonyságát.
inkább teljesül
5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, vármegyei szint, országos szint)?
5.4.1.
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
Az intézmény részt vesz a legrégebbi és legpatinásabb szegedi civil szervezet, a Dugonics Társaság tevékenységében, elsősorban annak ifjúsági tagozatának munkájában (ped. interjú). A helyi és országos közéletben való részvétel erősítésének igénye megjeleni a pedagógiai programban is (73. oldal). ICDL vizsgaközpontként működnek.
inkább teljesül
5.4.2.
Az intézmény megszervezi a tanulók számára a közösségi szolgálatot.
A szabályokat a pedagógiai program 1/D melléklete írja le. A területnek külön felelőse van. A közösségi szolgálat teljesítéséhez közel 100 partnerrel kötött együttműködési megállapodást az intézmény. A legnépszerűbb partner az ÁGOTA Alapítvány. Velük nagyon széleskörű, szinte testvérintézményi kapcsolat jött létre (vez. interjú). A diákok jól érzik és értik, hogy az önkéntesség, mások segítése egy jövőbemutató hasznos feladat. A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.
teljesül
5.4.3.
A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
Városi, regionális, országos rendezvényeken vesznek rész a tanulókkal, elsősorban a nyelvi és digitális képzés, valamint a sporttevékenységek kapcsán. Olyan szakmai és kulturális rendezvények szervezését vállalják, mint pl. a Kínai nyelv napja (munkatervek, vez. int.). Az intézmény részt vesz a városi ünnepségeken, regionális, országos versenyeken (pl.:a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programja által meghirdetett középiskolás tanulmányi versenyen).
teljesül
5.4.4.
Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.
A pedagógusok közül többen részesültek már kitüntetésben. Az intézmény elnyerte a Konfuciusz-díjat. Több tanuló kapott díjat a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségétől (honlap, vez. int, bejárás).
inkább teljesül
5.4.5.
Az intézmény a fenntartható fejlődés pedagógiájának megvalósítása érdekében együttműködik más intézményekkel, szervezetekkel is, támogatja a pedagógusok és tanulók részvételét olyan projektekben, amelyek erősítik a résztvevőkben a fenntartható fejlődés szemléletmódját.
A fenntartható fejlődés pedagógiájának megvalósítását szolgálják az osztálykirándulások egyes elemei, a Fenntarthatósági témahetek, az Öko-nap (beszámolók, ped. interjú). A környezeti fenntarthatóság szerepel az általános természettudomány tantárgy témái között a 11. évfolyamban. Tanulói kezdeményezésre papírgyűjtést szerveznek. A mindennapokban - szintén tanulói kezdeményezésre - megszervezték a szelektív hulladékgyűjtést, alkalomszerűen pedig használt ruhák gyűjtését. Az intézményi környezet tiszta, rendezett. A fenntarthatóság és klímaváltozás témájú országos versenyben döntős csapatuk van.
teljesül
5. Az intézmény külső kapcsolatai
A tevékenységek értékelése:
A pedagógiai program céljainak megvalósítását támogató partneri kapcsolatok kialakítása.
kiemelkedő
A partnerekkel való együttműködés az intézményi dokumentumokban szabályozott.
megfelelő
A partnerek tájékoztatása rendszeres, szabályozott.
megfelelő
Az intézmény közéletben való részvétele nyomon követhető.
megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
A szülők nagyobb mértékű bevonása az intézményi közösségi életbe. A külső partnerekkel való rendszeres irásbeli kapcsolattartás, a visszacsatolás rendszer kialakítása és működtetése, az intézményi eredményességi mutatókról a partnerek tájékoztatása.
Kiemelkedő tevékenységek:
A pedagógiai program céljainak megvalósítását támogató partneri kapcsolatok kialakítása. Az intézmény és a külső szakmai, társadalmi és egyéb partnereinek együttműködésében a kölcsönösség elvének megjelenése. Az intézmény a fenntartható fejlődés érdekében támogatja a pedagógusok és tanulók részvételét olyan projektekben, amelyek erősítik a résztvevőkben a fenntartható fejlődés szemléletmódját.
6. A pedagógiai működés feltételei
6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.1.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka infrastrukturális szükségleteiről. Az intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit a lehető legjobban igyekszik kihasználni, a hiányokat jelzi a fenntartó felé. A legnagyobb szükség jelenleg egy megfelelő tornateremre lenne. Tervben van az iskolaudvar parkosítása, faültetés, a közösségi terek fejlesztése (intézkedési terv, vezetői interjú).
teljesül
6.1.2.
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.
Az intézményben a lehetőségekhez mérten folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre, a fejlesztések elsősorban az állagmegóvásra, energia-megtakarításra, az alapvető oktatási feltételek megteremtésére irányulnak. A fejlesztésre terveket készítettek, a tervek megvalósítása részben megvalósult, részben a közeljövő feladata lesz. IKT eszközök kellő számban állnak rendelkezésre, a digitális oktatás és a belső kapcsolattartás IKT eszközei hatékonyan működnek.
inkább teljesül
6.1.3.
Az intézmény a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartva, az erőforrások tudatos, takarékos felhasználására törekszik, amellyel jó példát mutat a tanulók, a szülők és a külső partnerek felé.
Az intézmény elkötelezett a környezettudatosságra és a fenntarthatóságra nevelés terén. 2022-ben energia-megtakarítási intézkedési tervet készítettek, amit a tankerület jóváhagyott. A diákok számára olyan oktatást biztosítanak, amelyben hangsúlyt kap a környezettudatos életmód. Arra nevelik a tanulókat, hogy az erőforrásokat takarékosan és felelősségteljesen használják, tiszteljék és védjék környezetük értékeit. Szelektív hulladékgyűjtést alakítottak ki a diákönkormányzat kezdeményezésére (interjúk, bejárás, energia-megtakarítási intézkedési terv).
teljesül
6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
6.2.1.
Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
Az intézményi környezetet a hatékony oktató-nevelő munkához szükséges feltételek rendszeres felmérése alapján alakítják. A különleges bánásmódot igénylő tanulók is egyenlő eséllyel vehetnek részt a foglalkozásokon. A különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatásához az intézményi háttér, a személyi feltételek (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) biztosítottak, a szaktanárok megfelelő felkészültséggel rendelkeznek (SZMSZ, ped. int., vez. int.). Az intézmény nem teljesen akadálymentes, bár rendelkezik “lépcsőjáró” készülékkel.
inkább teljesül
6.2.2.
Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
Az intézményben az alapvető, szükséges tárgyi eszközök rendelkezésre állnak. A természettudományok oktatásához szaktanterem és laboráns áll rendelkezésre. Négy informatika tanterem van, amelyek révén a digitális kompetenciamérések gördülékenyen megvalósíthatók (vez. int., bejárás).
teljesül
6.3. Milyen a digitális eszközök kihasználtsága?
6.3.1.
A pedagógusok a napi gyakorlatban alkalmazzák a digitális technológiát a tanítás-tanulás, az értékelés, a kommunikáció során.
Az IKT eszközök alkalmazása az intézményben, a tanítási órákon napi szintű. Az eszközöket és a digitális tananyagokat a pedagógusok többsége az oktató-nevelő folyamatok minden részében használja. A tanórákon a szaktanárok által önállóan készített digitális tananyagokat is alkalmaznak (PP, ped. interjúk, bejárás). A digitális tananyagok nagy részét a google tantermeken keresztül a pedagógusok megosztják egymással és a tanulókkal.
teljesül
6.3.2.
Az eszközök kihasználtsága, a foglakozáson való alkalmazásuk nyomon követhető.
Az IKT-eszközök kihasználtsága magasfokú. Ez követhető a tanmenetekben (betekintés a dokumentumokba), a gyakori óralátogatásokon, a bemutató órákon is (ped. int., vez. int.). A pedagógiai program előírja, hogy a tanulóknak havi rendszerességgel online házi feladatokat kell elkészíteni és beadni, amelyekre értékelést is kapnak.
teljesül
6.3.3.
Az intézmény biztosítja, hogy minden tanuló az egyéni igényeinek megfelelően hozzáférhessen a digitális tanulási technológiákhoz.
A tanulók, tanulócsoportok számához képest elegendő az informatikai eszközök száma. Minden teremben van tanári számítógép, elegendő a digitális tábla és a projektor. Van olyan tanterem, ahol akár egy egész osztály is számítógéphez tud férni. A tanulók többsége rendelkezik saját megfelelő informatikai eszközzel is (bejárás, ped. int.). A 9. és 10. évfolyamos diákok EU-s pályázat során kaptak laptopokat.
teljesül
6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.4.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről
A munkatervek felmérik a személyi feltételeket, de a beszámolóknál is szerepelnek ilyen adatok. A pedagógusok létszáma, végzettsége megfelel a szükségleteknek. A közeljövő feladata a kínai-magyar kéttannyelvű oktatás személyi feltételeinek megteremtése. A továbbképzési tervekben a személyes ambíciók és érdeklődési kör mellett megjelennek az intézmény elvárásai is. A humán erőforrás ellátottsága lehetővé teszi, hogy a pedagógusok helyettesítése általában szakszerű helyettesítéssel történik (bejárás, vez. int., betekintés a naplókba).
teljesül
6.4.2.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
Az intézmény vezetője szorosan együttműködik a fenntartóval az esetlegesen felmerülő, humánerőforrást érintő problémák zökkenőmentes megoldásában. A személyi változásokat, igényeket az intézményvezető időben jelzi a fenntartónak (vezetői interjú).
teljesül
6.4.3.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
A vezetők SZMSZ-ben rögzített feladat- és hatáskörének meghatározása biztosítja a pedagógiai munka hatékony megszervezését. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztásra való törekvés a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat, felelős személyeket és határidőket az éves munkaterv tartalmazza (munkatervek, vezetői és pedagógus interjúk).
teljesül
6.4.4.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
A tantestület tagjainak szakmai képzettsége megfelel a törvényi előírásoknak, az oktatás céljainak. Az intézményben a szakos ellátottság biztosított. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak száma is megfelelő (vez. int., közzétételi lista).
teljesül
6.4.5.
Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembevételével alakították ki.
Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremt az intézmény, mind a külső, mind a belső továbbképzések támogatása is megvalósul (beszámolók: intézményi továbbképzési nap). Különösen támogatják az IKT eszközök alkalmazásának elsajátítását, a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos képzéseket, valamint a pedagógusminősítésben való részvételt. Az intézményben kutatótanár is dolgozik.
teljesül
6.4.6.
A pedagógusok nyitottak olyan új megközelítésekre, amelyek a digitális technológiák, a digitális pedagógia hatékony alkalmazását támogatják a tanulási eredmények elérése érdekében.
A pedagógusok többsége magasan képzett a digitális technológiák alkalmazása terén, a tanulás eredményessége érdekében napi szinten, nagy rutinnal alkalmazzák ezeket a technológiákat (ped. int., vez. int.).
teljesül
6.4.7.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
A főigazgató megfelelő végzettséggel, vezetői, szakmai gyakorlattal rendelkezik, felkészülten áll a több tagintézményből álló intézmény élén. Vezetőtársaival a munkamegosztás és az együttműködés összehangolt, az SZMSZ-ben részletesen szabályozott.
teljesül
6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
6.5.1.
Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Az SZMSZ meghatározza a vezetői feladatköröket az operatív irányításra, az ellenőrzésre, a külső partneri kapcsolatok építésére, az adatkezelésre, a helyettesítésekre, a továbbképzések koordinálására, a tankönyvrendelésekre, stb. vonatkozóan. A vezetők a munkatervek és az értékelési dokumentumok kialakításában tevékenyen részt vesznek (SZMSZ, PP, vezetői interjú). Az intézményvezetés aktívan közreműködik a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Elvárásokat fogalmaz meg, javaslatokkal él. Az ellenőrzések az éves munkatervben rögzítetten zajlanak, a tapasztalatok értékelése és a visszajelzés folyamatos (SZMSZ, munkatervek, ped. int., vez. int.). Az intézmény vezetése elkötelezett a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztése iránt. A főigazgató és helyetteseinek teherbírása, elkötelezettsége is ezt segíti (interjúk, beszámolók).
teljesül
6.5.2.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
Az intézményi alapdokumentumok pontosan szabályozzák a szervezeti kultúrát, az intézményi munkarendet. A véleményező jogkör gyakorlása mindenki számára lehetőség, a dokumentumok nyilvánosak. A Pedagógiai Program meghatározza a tanulási kultúra alappiléreit. A tervezési dokumentumok megjelölik a célokat, feladatokat, felelősöket, több esetben a sikerkritériumot is. A munkatervek, éves beszámolók tartalmazzák a különböző munkaközösségek, szakmai műhelyek konkrét, esetenként összehangolt feladatait. A szakmai csoportok felelnek a szakmai munka színvonaláért, a tantárgyi tartalom fejlesztéséért, a módszertani fejlesztésért, stb. (munkatervek, intézkedési tervek, vez. int.). Az egyes részterületekre alapos, részletesen kidolgozott programjaik, szabályzataik vannak (pl. közösségi szolgálat, fenntarthatósági program, kapcsolattartás).
teljesül
6.5.3.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
Az intézményvezető a tantestület tagjait képességeiknek és tehetségüknek leginkább megfelelő feladatokkal bízza meg; közben fontosnak tartva a belső tudásmegosztást. Az érettségi, a nyelvvizsga és az ICDL vizsga eredményei bizonyítják a hatékonyságot (munkatervek, beszámolók, eredmények elemzése, int. önért.). A pedagógusok szoros együttműködésre törekednek (ped. int.). Az iskolapszichológus segítségével közös iskolai programokat, innovációs tevékenységeket folytatnak. Az egyes feladatok megvalósítására sok esetben munkacsoportokat hoznak létre. Az intézmény dokumentációinak áttekintése és a látogatási napon szerzett tapasztalatok alapján az intézmény tantestülete elhivatott, motivált nevelői közösség. Harmonikus együttműködést alakítanak ki az iskolahasználók között.
teljesül
6.5.4.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
A pedagógusok szívesen bekapcsolódnak különböző innovációkba, részt vesznek jó gyakorlatokat bemutató programokon (vez. int., ped. int., munkatervek, beszámolók). A tudásmegosztást szolgálja a google tanterem felület is. Nevelőtestületi értekezleteken, munkaközösségi megbeszéléseken a beszámolóikban felhívják munkatársaik figyelmét jó gyakorlatokra. Gyakoriak az óralátogatások és a bemutató órák (beszámolók, interjúk), a mesterprogramokról szóló szakmai tájékoztatók.
teljesül
6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
6.6.1.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.
Az intézmény pedagógiai programja az alapelvek között sorolja fel a hagyományok őrzését, ápolását. Az iskola saját múltja, saját hagyományai is megjelennek a rendezvények, az iskolai események során (pl. szalagavató, ballagás, kínai nyelv napja, kínai kulturális napok).
teljesül
6.6.2.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
A nemzeti és kulturális örökség őrzése mellett az intézmény saját maga teremtett, mára már hagyománnyá lett kezdeményezéseket is ápol, melyekben az intézmény külső partnerei is aktív közreműködők. Az elmúlt évtizedekben kialakult az intézmény önálló arculata. Az immár hagyományossá vált eseményekkel és azok dokumentálásával (pl. az iskola honlapján fotógaléria) erősítik a tanulók és a külső partnerek kapcsolatát, az intézményhez való kötődést, az összetartozás érzését (SZMSZ, PP, beszámolók, honlap).
teljesül
6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.7.1.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
A versenyeredményekről, az érettségi eredményekről, a pályázatokról beszámolnak a pedagógusok, ezek a beszámolók részei az év végi beszámolóknak. A feladatok kiadása időben megtörténik, az új felelősök bevezetése a munkába folyamatos. A feladatkörök és hatáskörök pontosan meghatározottak (SZMSZ), részletesek a munkaköri leírások. A felelősök, határidők megjelennek az éves munkatervben.
teljesül
6.7.2.
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
Az intézmény vezetése törekszik az egyenletes terhelésre. A felelősök kijelölésében az önkéntes vállalás mellett a szakértelem az irányadó. A munkatervekben és a beszámolókban a tantestület nagy része megjelenik valamilyen feladat felelőseként. A feladatok mennyisége és a munkaterhelés aránya a pedagógusok óraszámával és foglalkoztatottságával összhangban van.
teljesül
6.7.3.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
Az SZMSZ-ben rögzítettek a vezetés szintjei, a döntési jogkörök, a szubszidiaritás elve, a feladatok, a felelősök és a hatáskörök, valamint a munkaköri leírások, az ellenőrzés rendje (SZMSZ, munkatervek és beszámolók).
teljesül
6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
6.8.1.
Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
A döntések meghozatalának alapelve a pedagógiai programban is rögzített elv, a szubszidiaritás elve. Az éves munkaterv kialakítása a munkaközösségek illetve szakmai műhelyek előzetes javaslatai alapján történik. A javaslatok megjelennek az intézmény éves tervében, lefedik az intézmény tevékenységeit. Az intézmény tevékenységeinek tervezésénél figyelembe veszik az SZMK és a diákönkormányzat véleményét is (munkatervek, ped. int., szülői int., vez. int.). A dokumentumok aktualizálása az éves munkatervekben nyomon követhető.
teljesül
6.8.2.
Ennek rendje kialakított és dokumentált.
A munkaközösségek, szakmai műhelyek saját munkaterveinek figyelembevételével készítik el az intézmény éves munkatervét. Az intézményi beszámolókban mellékletként megjelennek a szakmai műhelyek beszámolói is (munkatervek, beszámolók).
teljesül
6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?
6.9.1.
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
Az intézmény munkatársai bekapcsolódnak a pályázatok írásába és megvalósításába (pl. kínai kéttannyelvű képzés elindítása) (vez. int.). Az intézményvezető támogatja, ösztönzi az innovációt, a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.
teljesül
6.9.2.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
A felmerült igényekhez igazodó nevelőtestületi értekezletek, a munkaközösségi megbeszélések, bemutató órák, digitális tananyagok fejlesztése, mind lehetőséget kínálnak a műhelyfoglalkozásokra, a belső tudásmegosztásra (vez. interjú, ped. interjú).
teljesül
6.9.3.
Az intézmény támogatja a pedagógusok nevelési-oktatási portálokon és szakmai szervezetekben történő együttműködését, amely segíti a szakmai fejlődésüket, a nevelési-tanítási-tanulási tartalmakhoz való hozzáférést és a digitális nevelési-tanulási technológiákkal kapcsolatos tudásuk, digitális kompetenciáik vagy digitális pedagógiai kompetenciáik fejlődését.
A tantestület és az intézményvezetés is érdeklődik az új pedagógiai eredmények iránt és fogékonyak a jó gyakorlatokra. A jó gyakorlatok megismerésében és megosztásában elsősorban a szegedi állami fenntartású gimnáziumokkal szoros az együttműködés. (vez. int.). A belső továbbképzések, az alkalomszerű szakmai beszélgetések, munkaközösségi egyeztetések, az értekezletek, a jól működő digitális felületek aktív fórumai az innovációnak, a kreatív gondolkodásnak (beszámolók, interjúk).
inkább teljesül
6.9.4.
A jó gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, a digitális technológia által nyújtott lehetőségek alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
A digitális technológia adta lehetőségeket jól ki tudják használni, ehhez mind a tárgyi, mind a humán feltételek adottak, az intézmény vezetése támogatja a pedagógusokat ezeknek az alkalmazásában (bejárás, vez. int., ped. int.).
teljesül
6. A pedagógiai működés feltételei
A tevékenységek értékelése:
Az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő infrastruktúra biztosítása.
fejleszthető
A különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának megfelelő tárgyi környezet kialakítása.
megfelelő
Rendszeres és nyomon követhető a digitális eszközhasználat.
kiemelkedő
Átgondolt, tervezett, az intézmény pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő humánerőforrás-szükséglet biztosítása.
kiemelkedő
Magas szintű és hatékony szervezeti kultúra megléte jellemző.
kiemelkedő
Az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenysége megvalósul.
kiemelkedő
Szabályozott felelősség- és hatáskörmegosztás.
kiemelkedő
A munkatársak döntéselőkészítésbe való bevonása.
kiemelkedő
Innovációra nyitott szervezeti kultúra működése.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
A testnevelés, a sportolás tárgyi feltételeinek javítása, új tornaterem építése, a sportudvar korszerűsítése.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját. Az intézmény profiljához, tanulói létszámához, céljaihoz megfelelő számú, szakmailag jól képzett, tapasztalt, illetve lelkes és nyitott, fiatal kollégákból álló tantestület, mely folyamatosan képes mástól és egymástól is tanulni. Az intézmény innovációs szemléletű oktató - nevelő munkája intézményen belül és tágabb körben is hatást gyakorol a pedagógiai-szakmai munkára.
7. Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározottak
7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?
7.1.1.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban és az érettségi követelményekben foglaltakkal.
A Pedagógiai Program célkitűzései a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban és az érettségi követelményekben foglaltakkal koherensek. A helyi tanterveiket, a képzési programokat, képzési formákat folyamatosan átdolgozták, módosították, aktualizálták. A képzési programok átjárhatósága biztosított. Az iskola a 2019/2020. tanévtől a Szegedi Tankerületi Központ és a Szegedi Tudományegyetem együttműködési megállapodása alapján a Kínai Népköztársaság Konfuciusz Intézetek Központja, az általános és középfokú iskolai kínai nyelvoktatás bázisintézménye. Az intézményben ICDL vizsgaközpont működik. A jogszabályi és szakmai elvárásoknak megfelelő pedagógiai cél- és feladatrendszer jellemzi (PP).
teljesül
7.1.2.
A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
A Pedagógiai Program meghatározza az iskola nevelési - oktatási céljait, feladatait. Kiemelt célként fogalmazzák meg a folytonosságot és a nyelvoktatás továbbfejlesztését. Tartalmazza a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, az egészségnevelési programot, a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokat (3., 9-15. old.). Tartalmazza a tanórák, a tankönyvhasználat, a közösségfejlesztés, a diákképviselet rendjét. A pedagógiai program egységes egészet képez az SZMSZ-szel, a házirenddel, a tanulmányok alatti vizsgák szabályzatával. A tartalmi és jogi szabályoknak megfelelő, az intézmény oktatására optimalizált a helyi sajátosságok, igények és lehetőségek ismeretéről tanúskodó alapdokumentum.
teljesül
7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?
7.2.1.
Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület és az intézmény vezetése folyamatosan követi. Az abban szereplő oktatási - nevelési célok megvalósítása, azok nyomon követése, korrekciója megjelenik a beszámolókban, a munkatervekben, az önértékelésben, az intézményi intézkedési tervekben. Az elemzés, a véleményezés a nevelőtestületi értekezleteken történik (PP, munkatervek, beszámolók, vez. int.).
teljesül
7.2.2.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
Az intézmény éves munkaterve tematikusan és témákon belül időrendben, ütemezetten tartalmazza a feladatokat, eseményeket. Megjelennek a határidők és a felelősök is. A tervező munkát az intézményvezető koordinálja. A zavartalan működés előfeltétele a folyamatos tervezés, a hiánytalan megvalósításra való törekvés. Havonta egy alkalommal a munkatervben ütemezett következő havi feladatokat átbeszélik, kiegészítik, szükség szerint módosítanak vagy pontosítanak a terveken ( vezetői, pedagógus interjúk).
teljesül
7.2.3.
A tervek nyilvánossága biztosított.
A jogszabályoknak megfelelő a tervek, intézményi dokumentumok nyilvánossága. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Az intézmény honlapja aktualizált és információkban gazdag, tartalmaz minden fontos, nyilvános intézményi dokumentumot, a szülők és a tanulók számára is hozzáférhető módon. A belső nyilvánosságot a tanári google tanterem és a nyomtatásban is elkészített iktatott dokumentumok biztosítják.
teljesül
7.2.4.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
A tervező dokumentumokból követhetők a célok, feladatok és felelősök és az elvárt eredmények rendszere (PP, munkatervek, beszámolók). A továbbképzési terv tükrözi az intézmény szükségleteit és az egyéni szakmai érdeklődést is.
teljesül
7.2.5.
A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
A pedagógusok az intézmény jelenlegi igényeinek, elvárásainak megfelelő szakmai tudással rendelkezzenek. A továbbképzési tervben foglaltak szerint az intézmény minden képzést szívesen támogat ami beilleszthető az intézmény profiljába. Évente kétszer saját továbbképzési napot szerveznek, külső előadók meghívásával. A jövőbeli tervek igényeinek megfelelően támogatják a kínai nyelvoktatást segítő mentortanárok belső továbbképzését az SZTE Konfuciusz Intézetének közreműködésével (pedagógus interjú, beiskolázási terv).
teljesül
7.2.6.
A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál figyelembe veszik a jogszabályi előírásokat (NAT, kerettanterv), a tankönyvek térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét (SZMSZ, PP). A pedagógus a tankönyveket a szakmai munkaközösség ajánlása alapján választja ki (PP 22. oldal). A digitális oktatási segédanyagokat a pedagógusok rendszeresen használják és többen fejlesztenek is digitális tananyagot (pedagógus interjú).
teljesül
7. Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározottak
A tevékenységek értékelése:
A Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok és a pedagógiai program összhangja.
kiemelkedő
Az intézményi tervezési dokumentumok alapja a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok megvalósítása.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
Ezen a területen fejleszthető tevékenység nem került megállapításra.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézmény pedagógiai programját a tantervi szabályozó dokumentumok figyelembe vételével alakították ki. A jogszabályi és szakmai elvárásoknak megfelelő sajátos pedagógiai cél- és feladatrendszer jellemzi. A stratégiai célokat közösen alakítják ki, a célokat és azok megvalósítását a nevelőtestület, a szülők és a tanulók is maximálisan támogatják. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató tankönyvek, segédanyagok kiválasztásánál a pedagógusok módszertani szabadsága érvényesül. A vezetés és a pedagógusok, valamint az ott tanuló diákok is pozitívan viszonyulnak az intézményhez.