Tanfelügyeleti eljárás - 2018
Tanfelügyelet eljárás - MTNVQXW3PIRMK38V - Szeged és Térsége Eötvös
József Gimnázium, Általános Iskola
Értékelésre vonatkozó adatok
Az intézmény neve OM+FEH azonosítója: Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola (200909001)
Bevont vezető: dr. Gera Tibor Pál (71767807810)
Eljárás típusa: Tanfelügyelet
A látogatás dátuma: 2018. febr. 22
A folyamat azonosítója: MTNVQXW3PIRMK38V
Értékelés típusa: Intézmény
Az intézmény OM azonosítója: 200909
A feladatellátásihely azonosítója: 200909001
Értékelési szempontrendszer: 2018TID (2018 Tanfelügyelet intézmény gimnázium)
Tanfelügyeleti feltöltés azonosítója: F2009090012018A2018TID
Önértékelési feltöltés azonosítója: F2009090012018A2018OID
Határidők
Az Ön időzónája szerint (Europe/Budapest CEST)
Értékelés kezdődátuma: 2018. jan. 23. 00:00
Betekintés: 2018. jan. 23. 00:00
Látogatás: 2018. febr. 22. 00:00
Értékelés befejezése: 2018. márc. 04. 23:59
Jóváhagyás befejezése: 2018. márc. 09. 23:59
Eredmények küldése: 2018. márc. 09. 23:59
Intézkedési terv feltölthető: 2018. márc. 10. 00:00
Intézkedési terv feltöltésének határideje: 2018. ápr. 23. 23:59
ÉRTÉKELÉS
1. Pedagógiai folyamatok
1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.1.1.
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak
koherens kialakítását.
A vezető az SZMSZ-ben leírtaknak megfelelően osztja meg a vezetői feladatokat. A hatás- és
jogkörök jól értelmezhetőek, egyértelműek. (Vezetői önértékelés, intézkedési terv, intézményi
önértékelés)
1.1.2.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló
mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és
más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése,
feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és
jövőbeni helyzetének megítélését.
Figyelembe veszik a munkaközösségek beszámolóit, javaslatait is és közös konszenzusban
terveznek. A következtetéseket több dokumentum is tartalmazza, adatolt mérési eredményeket
azonban csak a kompetenciaméréseket feldolgozó dokumentum, valamint a tanulmányi
eredményekre vonatkozóan az év végi beszámoló mutat be. A beszámolók tartalmaz alapján
készíti elő a vezető a következő évi terveket (vezetői interjú).
1.1.3.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak
felkészítése a feladatra időben megtörténik.
Önállóan végzik a tervezést az éves munkaterv szerint a munkaközösségek és az
osztályfőnökök. Az egész intézményt érintő változások esetén jogszabályok szerint
kezdeményez a vezetés, általában a kezdeményezés is a vezetőktől indul. (Pedagógus interjú)
1.1.4.
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
A vezető rendszeresen kapcsolatot tart a partnerekkel, rendezvényekre meghívja őket, jól
kommunikálja az iskola jövőképét. (Vezetői ellenőrzés, interjú a fenntartóval)
1.1.5.
Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés
dokumentumainak összehangolása megtörténik.
A vezetői interjú alapján megállapítható, azonban ezt a következő ellenőrzés alkalmával lehet
majd igazán felmérni.
1.1.6.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek
terveivel.
Az éves munkaterv koherens a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
(lásd az beszámolók próba-nyelvvizsgákra, ECDL eredményekre vonatkozó részei.)
1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az
operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
1.2.7.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival
összhangban készülnek.
Az intézmény vezetősége rendszeresen nyomon követi a közoktatásban zajló folyamatokat.
Az intézmény pedagógiai programja a Nemzeti alaptanterv alapján készült. A stratégiai
dokumentumok tartalmazzák a jogszabályi hivatkozásokat.
1.2.8.
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a
dokumentumokban nyomon követhető.
A tervezés a tanulás-tanítás eredményességét szolgálja, a hálózati tanulás lehetőségei is
biztosítottak, ami a tanulók reális karriertervezését szolgálja (Vezetői ellenőrzés, fenntartóval
készített interjú).
1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?
1.3.9.
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok
aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves
intézkedési terv, stb. aktuális céljai, feladatai.)A stratégiai tervek megvalósítása nevelési évekre bontott,
amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a
továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv, stb. aktuális céljai, feladatai.) A pedagógiai programban foglaltak
megvalósítását az éves munkatervek biztosítják. A továbbképzési program lebontásra kerül a
továbbképzési tervekben. Az intézményi önértékelési program is tanítási évekre tervezett.
1.3.10.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi
tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a
pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi
tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a
pedagógusok és a munkaközösségek bevonásával történik. Az éves tervek sikeres
megvalósulása a munkaközösségek aktív részvételével valósul meg. A diákönkormányzat
működik, az osztályok képviselői rendszeresen találkoznak, de a működés valós tartalmának
kevéssé vagy csak áttételesen jelenik meg a beszámolókban.
1.3.11.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását,
alkalmazását.
Elsősorban a nyelvoktatás, az informatikai képzés van a fókuszban (minden dokumentum
ezeket hangsúlyozza, ezekre speciális helyi tanterv vonatkozik 5-12. évfolyamig, és a vezetői,
tanári, szülői interjú is kiemeli), illetve egyes tagintézményekben a szerb nyelv. A többi tárgy
esetében központi tartalmi szabályozók (NAT, kerettanterv, érettségi rendelet) az irányadók.
1.3.12.
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra
épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények
elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését
szolgálják.
Az intézményi pedagógiai folyamatokkal, az elért eredményekkel a szülők és a munkatársak
elégedettek. (interjúk) A tanfelügyelők által készített szülői interjú szerint 10-es skálán 8
körüli átlag jön ki, az intézmény mérése 5-ös skálán is hasonló 85 %-os eredmény született.
1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?
1.4.13.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
A dokumentumok koherensek, erre a vezetés tudatosan törekszik (vezetői interjú), az operatív
feladatok nagy hangsúlyt kapnak.
1.4.14.
A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
Az intézményre az egymásra épülő dokumentumok, a PDCA ciklusosság jellemző. A tanév
végi beszámolók megállapításainak összegzése, elemzése nyomon követhető.(Beszámolók)
1.4.15.
A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.
A beszámolók szempontjai általában illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.
Fontos szempont az intézményi hagyományok továbbvitele is a szervezeti kultúrában.
1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.5.16.
A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában
alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt,
oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
Az SZMSZ és a PP szerint ez elvárás, a tanmenetek, naplóbeírások is ezt tükrözik (lásd
pedagógus tanfelügyeletek). A pedagógusok, munkaközösségek a tervező munkájuk során
figyelembe veszik a tantervi elvárásokat, az intézményi belső elvárásokat, valamint az általuk
nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)
1.5.17.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések
indokoltak.
Minden tanév elején készül a közismereti tárgyakból egy bemeneti mérés, ennek eredménye,
az azonosított problématerületek alapvetően meghatározzák a tanár számára a fejlesztések
hangsúlyait és fókuszait.(interjúk)
1.5.18.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói
produktumokban.
A pedagógiai folyamatok jól nyomon követhetőek a naplókban. (pedagógus tanfelügyeletek)
1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
1.6.19.
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést
végeznek.
Az intézmény belső ellenőrzése a központi szempontrendszer alapján, az
alapdokumentumoknak megfelelően működik ( SZMSZ, Belső ellenőrzési terv).
1.6.20.
Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen
eszközökkel ellenőriz.
Az előző tanévben bevezettek egy teljesen új értékelési rendszert (lásd vezetői ellenőrzéshez
kapcsolódó intézkedési terv), aminek keretében minden pedagógusnál látogatott órát a vezető
és a munkaközösség-vezető, valamint mindenkivel személyesen beszélt a vezető. A kollégák
írásban megkapták az értékelésük eredményét.
1.6.21.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának
méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
Igen, ennek bázisa a kompetenciamérés, a nyelvi szintmérés, az osztályok tanulmányi
eredménye, versenyeredmények a próba érettségi és próbanyelvvizsga eredménye.
1.6.22.
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén
korrekciót hajt végre.
Igen (éves beszámolók.)
1.6.23.
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok
önértékelése során is.
A vezetőség törekszik arra, hogy az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi
önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.(intézményi önértékelés, pedagógusok
intézkedési tereiben megfogalmazott fejlesztési feladatok)
1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
1.7.24.
Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az
intézményi önértékelési rendszer jelenti.
Az intézmény a központi szempontrendszert alapján dolgozta ki az intézményi önértékelési
rendszerét. A bevezetés tervszerűen és objektíven történt, a konklúziók levonására a
következő intézményi tanfelügyelet lesz jogosult.
1.7.25.
Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az
önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. Az intézményi önértékelési
rendszer kialakítását az intézményvezető irányításával megkezdték, az önértékelési folyamatban
a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)
1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a
gyakorlatban?
1.8.26.
Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak,
képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
Igen (Pedagógiai Program)
1.8.27.
A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös
alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
Igen (Pedagógiai Program, naplók, éves beszámolók)
1.8.28.
A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket,
azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a
tanulókkal és a szülőkkel.
Igen, ez a PP szerint elvárás.
1.8.29.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket
dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség
esetén fejlesztési tervet készítenek.
Igen, az intézmény elektronikus naplót használ erre a célra.
1.8.30.
A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és
szüleinek/gondviselőjének.
Igen, az intézmény elektronikus naplót használ erre a célra.
1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés,
intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
1.9.31.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során
megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.
Az éves munkatervekben az eredmények alapján tervezik az éves feladatokat. (Munkatervek,
beszámolók, vezetői interjú, vezetői ellenőrzés)
1.9.32.
Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok
levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények
függvényében korrekciót végez szükség esetén.
Az intézmény ezeket az eredményeket rendszeresen elemzi, értékeli és a tapasztalatokat a
helyi tanterv ki- vagy átalakításakor felhasználja. A belső vizsgarendszer működtetése során
és a tanórán kívüli foglalkozások tervezésekor is beépítik e mérési eredmények tapasztalatait.
(Szakmai beszámolók) A vezető félévente kér az osztályfőnököktől és a munkaközösség-
vezetőktől értékelést, aminek megfelelően lehet a második félévre még a tanév elején kijelölt
feladatokat, célokat korrigálni.(interjúk)
1.9.33.
Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján
felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő
tanulók ellátására.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátása megvalósul, integrációjukat a pedagógusok
segítik. (interjúk)
1.9.34.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek,
egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai
támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
Évente kétszer tartanak olyan továbbképzési napot, ahol a kistérségi intézmények
pedagógusai részt vesznek, ezen kívül támogatják a továbbképzések egyéb formáit is. Pl.
2016/17-ben 91 bemutató óra valósult meg 448 pedagógus részvételével (lásd éves
beszámoló).
1. Pedagógiai folyamatok
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Az ellenőrzések eredményeinek fokozottabb felhasználása a pedagógusok önértékelése során
is.
Kiemelkedő területek:
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak
koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézményi
SZMSZ szerinti eljárásrendben készülnek. Az intézményi dokumentumok tervezetét a
főigazgató készíti el, a dokumentumot a jogszabály előírásainak megfelelően a nevelőtestület
fogadja el, vagy véleményezi és a főigazgató adja ki. Az egyes tagintézményekre vonatkozó
speciális rendelkezéseket megállapító tagintézményi stratégiai és operatív dokumentumokat a
tagintézmény-vezető készíti el, a tagintézményi nevelőtestület fogadja el vagy véleményezi,
és a tagintézmény-vezető adja ki. Az intézményi és tagintézményi szintű stratégiai és operatív
dokumentumok kialakítását az Igazgatótanács koordinálja.
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési
feladatok?
2.1.1.
A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös
tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, az egyéni
fejlesztésre).
A beszámolókban az eredmények jól nyomon követhetők, különös tekintettel az osztályfőnöki
és munkaközösségi beszámolókra. (Év végi beszámolók mellékletei) Az éves beszámolók
nagyon részletesek, de a diákönkormányzati működés valós tartalma kevéssé vagy csak
áttételesen jelenik meg a beszámolókban.
2.1.2.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.
Az intézmény fontos feladatának tarja a személyiség- és közösség fejlesztést. A pedagógusok
törekszenek a személyre szabott nevelés -oktatás megvalósítására, valamint a tanulási
nehézségek kezelésére és a tehetséggondozásra. A közösségfejlesztő tevékenység az
intézmény hagyományaival és a tanulók személyes kompetenciáinak fejlesztésével
összhangban történik meg. (Pedagógiai program, beszámolók, interjúk)
2.1.3.
A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket,
technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben. Szociometriai felméréseket végez az
iskolapszichológus, ha erre felkérik, egyébként az osztályfőnökök feladata ezen eszközök bevezetése,
alkalmazása. (lásd pedagógus interjú)
2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel
a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?
2.2.4.
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek
fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.
Ez a terület több kolléga intézkedési tervében is fejlesztendő területként szerepel, vagyis
szeretnék ismereteiket tovább bővíteni.
2.2.5.
A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési
korrekciókat hajtanak végre.
Ennek megítélésére a következő tanfelügyelet lesz jogosult (5 éves az intézkedési tervek
ciklusa)
2.2.6.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi
gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.
Az eddigi fejlesztések részben nyomon követhetők. Az újabbak a tanfelügyelet eredményei
alapján vállaltak eredményességének megítélésére a következő tanfelügyelet lesz jogosult (5
éves az intézkedési tervek ciklusa)
2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?
2.3.7.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő
információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
Igen, az iskolapszichológussal, a védőnővel és a külsős fejlesztő pedagógusokkal nagyon jó
az együttműködés (pedagógus interjú).
2.3.8.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló
szociális helyzetéről.
Igen, az iskolapszichológussal, a védőnővel és a külsős fejlesztő pedagógusokkal nagyon jó
az együttműködés (pedagógus interjú)
2.3.9.
Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez,
integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat,
modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot
tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.
A PP szerint 9-10. évfolyamon vannak elsősorban a felzárkóztató és szintre hozó
foglalkozások vannak, 11-12. évfolyamon már célzottan az érettségire készítő, közép- és
emelt szintű fejlesztés folyik (minden gyereknek kötelező két ilyen foglakozást választani 11-
12. évfolyamon.) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatást segítő programot
működtetnek. A bukott vagy két jegyet rontott tanulókra az érintett szaktanárok féléves
fejlesztési tervet dolgoznak ki.
2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
2.4.10.
Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban
történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok
bevezetésének megtervezése.
Amit csak lehet, órán kell megtanítani, az önálló tanulásra a diákok többsége kevésbé képes.
Az erősen motiváltak az emeltre készülnek otthon, többletfeladatokat megcsinálják (pl.
figyelnek arra a tanárok, hogy iskolai könyvtárban is legyen érettségire felkészítő anyag)
Csak ezzel a közvetlen kapcsolattal lehet a gyerekeket ösztönözni arra, hogy elvégezzék a
feladatokat. Géptermekben, idegen nyelvi termekben elérhető idegen nyelvi programcsomag,
támogató rendszer (Tell me more), amit a diákok szabadon használhatnak elvileg, de a
gyakorlatban ritkán teszik meg. A csoportok közötti versenyeztetés mint ösztönző, motiváló
erő, általában jól működik. (Pedagógus interjú)
2.4.11.
Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók
megkülönböztetett figyelmet kapnak.
A PP szerint 9-10. évfolyamon vannak elsősorban a felzárkóztató és szintre hozó
foglalkozások vannak. Fejlesztő pedagógusok is működnek az iskolában, ők a kistérség
minden intézményében ellátják ezeket a feladatokat.
2.4.12.
A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket
biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.
Webes oldalakat működtetnek a tanárok, fb-on feladatokat, óravázlatokat, szakirodalmi vagy
egyéb érdekes linkeket osztanak meg. Hasznosak az ingyenesen elérhető feladatok, internetes
tananyagok (realika) (Pedagógus interjú)
2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.5.13.
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai
programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
Igen (PP, közösségi programok az éves beszámolóban), pl. együttműködés a Magyar
Vöröskereszttel, Intézményi Egészségnevelési Nap szervezése, Országos Elsősegélynyújtó
Versenyeken való részvétel.
2.5.14.
A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma
elemeit.
Az egészséges életmódra nevelést nagymértékben elősegítené, ha tornatermi bővítésre kerülne
sor. A hiányzó tornatermi kapacitást az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően a
gimnázium közelében működő általános iskolai tagintézmény tornacsarnokának közös
használatával tudják biztosítani.
2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?
2.6.15.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat
megvalósítja az intézmény.
A beszámolók szerint gyakorlatilag ezek maradéktalanul megvalósulnak.
2.6.16.
A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján
valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.
Igen, a szülői elégedettség nagyon magas szintű (szülői interjú)
2.6.17.
A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei,
különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi
hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
A DÖK kevéssé markánsan jelenik meg, a többi részterület működtetése jobban dokumentált
a beszámolókban.
2.6.18.
Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti
folyamatos információcserét és együttműködést. Igen, erre a célra szolgál pl. az elektronikus napló
mellett egy Office 365-ös webes felület, amit csak az intézmény tanárai használnak, tartalommegosztásra
is alkalmas (vezetői interjú)
2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak
meg?
2.7.19.
Közösségi programokat szervez az intézmény.
Hagyományos, minden évben megszervezett rendezvények, amelyek közül legfontosabb a
Gólyanap és az Eötvös Nap (pedagógus interjú)
2.7.20.
Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
Igen (a beszámolókban csak áttételesen van nyoma)
2.7.21.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
Igen, de ennek továbbfejlesztése, erősítése fejlesztési célként fogalmazódott meg az
önértékelések során több esetben is.
2.7.22.
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát
fejlesztő intézkedések meghozatalába.
SZMK ülés évente kétszer van, a szülők elégedettek ennek a hatékonyságával (szülői interjú).
2.7.23.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének
lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
A szülők igen, a diákokkal nem készült interjú.
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A személyiség- és közösségfejlesztés megvalósulása legyen még inkább nyomon követhető a
mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), és a DÖK programokban.
Kiemelkedő területek:
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Az intézmény támogató rendszert
működtet: felzárkóztatást és tehetséggondozást célzó egyéni foglalkozásokat szervez, idegen
nyelvi és informatikai oktatási programokat, modelleket dolgozott ki és működtet, a
pedagógusok tevékenységét intézményi szakmai műhelyek segítik.
3. Eredmények
3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
Igen. (PP)
3.1.2.
Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából
kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.
Igen, ebben kiemelt szerepet játszik a kistérségi együttműködés.
3.1.3.Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei,
tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint,
megyei szint, tankerületi szint, települési szint, érettségi vizsga eredmények, egyéb
vizsgaeredmények, továbbtanulási mutatók, elismerések, lemorzsolódási mutatók
(évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő,
pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók, stb.
Az eredmények a beszámolókban olvashatók, az adatok felsorolása a jellemző.
3.1.4.
Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a
háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.
A kompetenciaméréseket öt év távlatában vizsgálva megállapítható, hogy matematikából és
szövegértésből az előző évek átlagához képest nincs szignifikáns eltérés.
3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?
3.2.5.
Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak
megfelelő.
Igen, ezt minden dokumentum hangsúlyozza.
3.2.6.
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása
eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (az emelt- és középszintű érettségi
tantárgyak aránya, eredményei, versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).
Az idegen nyelv és az informatika oktatása eredményes, amely mérhető módon is
dokumentálható (próbanyelvvizsga eredmények, ECDL vizsgaeredmények, kínai
nyelvoktatás bevezetéséhez kapcsolódó eredmények)
3.2.7.
Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
Igen, magas az elkötelezettség (pedagógus és vezetői interjú).
3.2.8.
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.
Dugonics Emlékérem 2017; Konfuciusz Emlékérem 2017; Vöröskereszt bázisiskola cím
2012-től ;ECDL központ.
3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.3.9.
Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső
nyilvánosságáról.
Igen, mind értekezleteken, mind a faliújságon és a belső informatikai felületen nyilvánosságra
hozza ezeket. (SZMSZ, vezetői interjú)
3.3.10.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása
tantestületi feladat.
A szakmai eredményeké a szakmai munkaközösségek feladata. (SZMSZ)
3.3.11.
A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés
eljárásában.
Az intézményi önértékelési összegző dokumentumban szerepelnek a belső és külső mérési
eredmények.
3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
3.4.12.
A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
Az elérhető adatokat az intézmény nyilvántartja.(vezetői interjú)
3.4.13.
A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
A PP szerint és az éves beszámolók szerint igen.
3. Eredmények
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Az intézmény külső elismeréseinek, eredményeinek fokozott népszerűsítése, minél szélesebb
körben való megismertetése.
Kiemelkedő területek:
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak az idegen
nyelv és az informatika oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható
(próbanyelvvizsga eredmények, ECDL vizsgaeredmények, kínai nyelvoktatás bevezetéséhez
kapcsolódó eredmények)
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő
tevékenységeik?
4.1.1.
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző,
(szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége.
Az egy osztályban tanítók félévkor és év végén az osztályozó konferenciákon mindenképp
tanácskoznak, rendkívüli esetben máskor is összehívhatók. A tantestület számára havi egy
délutáni értekezletet tartanak, a szakmai munkaközösségek belső értekezleteinek
rendszeressége változó, igény szerint.
4.1.2.
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv
szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák
meg.
Igen (beszámolók, SZMSZ).
4.1.3.
A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
Az SZMSZ és a vezetői ellenőrzés eredménye szerint igen.
4.1.4.
Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és
szervezett formában zajlik.
4.1.5.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az
intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
Támogatja, hiszen az intézmény jellegénél és a beiskolázott tanulók szociális hátterénél fogva
csak az együttműködés hozhatja meg a remélt eredményeket.
4.1.6.
A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának
ellenőrzése, értékelése.
4.1.7.A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a
pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő
szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.2.8.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
4.2.9.
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése,
támogatása.
4.2.10.
A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?
4.3.11.
Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak
ki.
Igen, de a kezdeményezés sokszor a vezetőé (pedagógus interjú).
4.3.12.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a
kommunikáció.
Igen (SZMSZ, intézményi önértékelés)
4.3.13.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
Elsősorban a digitálissal (interjúk).
4.3.14.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és
ismeretekhez való hozzáférés.
Igen (önértékelés)
4.3.15.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
Igen, bevált szokásrenden alapul az értekezletek rendszere.
4.3.16.
A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban
folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
Írásban kapták meg tavaly az értékelés eredményét a pedagógusok (pedagógus interjú).
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Az információátadás papíralapú eszközeinek még nagyobb arányú kiváltása digitális
információátadással.
Kiemelkedő területek:
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése,
támogatása. Az intézmény évi két alkalommal intézményi továbbképzési napokat szervez, a
tagintézmények szakmai munkaközösségeinek tevékenységét, közös rendezvényeit
intézményi szakmai műhelyek koordinálják.
5. Az intézmény külső kapcsolatai
5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
5.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a
külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
Igen, a vezető rendszeresen kapcsolatot tart a partnerekkel, rendezvényekre meghívja őket, jól
kommunikálja az iskola jövőképét. (Vezetői ellenőrzés, interjú a fenntartóval)
5.1.2.
A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
Igen (beszámolók)
5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
5.2.3.
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is
rendelkezik.
A régebbi kapcsolatok esetén igen, az újonnan bevezetett testnevelés tagozat kapcsán az
egyesületekkel való együttműködés kereteinek kidolgozása még folyamatban van (vezetői,
pedagógus interjú).
5.2.4.
Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való
egyeztetés.
Igen (SZMSZ)
5.2.5.
Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének
megismerése.
lásd 5.2.3.
5.2.6.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
Az SZMSZ szerint igen, a szülők is ezt erősítették meg az interjúban.
5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.3.7.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási
kötelezettségeinek.
Igen (SZMSZ, intézményi önellenőrzés)
5.3.8.
Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás
szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Igen, a vezető rendszeresen kapcsolatot tart a partnerekkel, rendezvényekre meghívja őket, jól
kommunikálja az iskola jövőképét. (Vezetői ellenőrzés, interjú a fenntartóval)
5.3.9.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan
felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
A szülői és a fenntartói interjú alapján igen, megvan a visszacsatolás és a felülvizsgálat is.
5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint,
megyei szint, országos szint)?
5.4.10.
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi
közéletben.
A Dugonics Társasággal való tartós együttműködés, A Szegedi Egyetem Konfuciusz
Intézetével kialakított széleskörű együttműködés, A Magyar Vöröskereszt ifjúsági tagozatával
kialakított együttműködés. (vezetői interjú.)
5.4.11.Az intézmény megszervezi a tanulók számára a közösségi szolgálatot.
Jó lenne, ha a tanulók a közösségi szolgálat teljesítési kötelezettségüknek arányos részét
teljesítenék minden évfolyamon.
5.4.12.
A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
Az intézmény részt vesz különböző helyi/regionális rendezvényeken, pl az SZTE-vel való
együttműködés, tanulmányi versenyek (éves beszámolók)
5.4.13.
Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi
díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.
Dugonics Emlékérem 2017;Konfuciusz Emlékérem 2017; Vöröskereszt bázisiskola cím
2012-től; ECDL központ.
5. Az intézmény külső kapcsolatai
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Annak ösztönzése, hogy a tanulók a közösségi szolgálat teljesítési kötelezettségüknek arányos
részét teljesítsék minden évfolyamon.
Kiemelkedő területek:
Az intézmény hatékonyan és eredményesen szervezi meg a tanulók számára a közösségi
szolgálatot. Az intézmény a közösségi szolgálat teljesítése érdekében jelenleg 92 állami,
önkormányzati, civil, nonprofit szervezettel, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó szervezettel működik együtt, kiemelt partnere a Magyar Vöröskereszt.
6. A pedagógiai munka feltételei
6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai
értékeinek, céljainak?
6.1.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges
infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
6.1.2.
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel,
amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és
pedagógiai céljait.
6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő
tanulók nevelésének, oktatásának?
6.2.3.
Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
6.2.4.
Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez
rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?
6.3.5.
Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az
eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai
értékeinek, céljainak?
6.4.6.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-
oktató munka humánerőforrás szükségletéről.
6.4.7.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a
fenntartó számára.
6.4.8.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az
egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
6.4.9.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az
intézmény deklarált céljainak.
6.4.10.
Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az
egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.
6.4.11.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat,
módszereket alkalmaz?
6.5.12.
Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra
fejlesztésében.
6.5.13.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott
normák, szabályok jellemzik.
6.5.14.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső
igényesség, hatékonyság jellemző.
6.5.15.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai
gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
6.6.16.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény
alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka
részét képezik.
6.6.17.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját,
hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.7.18.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről
rendszeresen beszámolnak.
6.7.19.
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
6.7.20.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ)
rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés előkészítésbe (és milyen témákban),
valamint a fejlesztésekbe?
6.8.21.
Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés előkészítésbe történő bevonása -
képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
6.8.22.
Ennek rendje kialakított és dokumentált.
6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?
6.9.23.
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal
segítik a fejlesztést.
6.9.24.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző
műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
6.9.25.
A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a
testület és az intézményvezetés.
6. A pedagógiai munka feltételei
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatok még fokozottabb gyűjtése és megosztása
figyelembe véve a pályázatok nyomon követését, becsatolását az eszközpark és az
infrastruktúra fejlesztésébe.
Kiemelkedő területek:
Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában. A
pedagógusok felkészültek az IKT eszközök tanórai alkalmazására, az eszközök kihasználtsága
magas, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi
szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai
programban megfogalmazott céloknak való megfelelés
7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi
szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?
7.1.1.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter
által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban és az érettségi követelményekben
foglaltakkal.
7.1.2.
A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az
intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok
operacionalizálása, megvalósítása?
7.2.3.
Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak
megvalósulását.
7.2.4.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése,
ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
7.2.5.
A tervek nyilvánossága biztosított.
7.2.6.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a
pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a
megvalósulást jelző eredménymutatók.
7.2.7.
A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak
érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és
jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
7.2.8.
A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek,
segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal
összhangban történik.
7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban
megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A digitális segédanyagok és tankönyvek használatának még nagyobb arányú beépítése a
tanítási-tanulási folyamatba.
Kiemelkedő területek:
Az intézmény kiemelt pedagógiai feladata az oktatás színvonalának eredményekben
megmutatkozó növelése, különös tekintettel az idegen nyelvek és az informatika oktatására. A
pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg ezt
az intézményi sajátosságot, az intézmény nevelési-oktatási feladatait, céljait.